Hova érdemes csúnya hidat építeni ebben a gyönyörű országban?

Kisebbek és vékonyabbak a jégtáblák ma, mint akár csak egyetlen héttel ezelőtt. A teljes hajózási tilalom mindazonáltal még érvényben van, a hajózási szállítmányok többnyire mozdulatlanul vesztegelnek a Duna szerbiai, romániai szakaszán, részben a jégviszonyok, részben a rossz időjárás és az alacsony vízállás miatt is. (Dunaújvárosnál csütörtökön mínusz 36 centimétert mutatott a vízmérce, és elsejéig ez mínusz 40 centiméterre változik.)

Íme, a Pentele híd alulról, a kisapostagi partról. A pillérek mindkét éle különleges márványlapokkal van borítva a jég ellen
Fotó: Zsedrovits Enikő

A jégtáblák pedig nem csak a vízi közlekedést nehezítik, hanem a vízben álló műtárgyakban is károkat okozhatnak: elsősorban a hidakban.

Elmentünk a Pentele hídhoz, és megnéztük, hogyan hat a jégzajlás a hídra. Meglehetősen kanyargós, nyakatekert útban volt részünk, amíg a kisapostagi erdei utakon keresztül eljutottunk a pillérekig.

Ritkán fordul elő a Dunán ekkora jégzajlás, mint manapság: ha attól nem is kell tartani, hogy teljes szélességében befagy a folyam, mint legutóbb 1963-ban, vagy hogy jeges árvíz önti el Pentelét, mint például 1956-ban, azért a jégtáblák miatt teljes hajózási zárlatot is régen rendeltek el a hatóságok a Duna magyarországi szakaszára.

Most is ez van érvényben.

Azért a jégtáblák, amelyek a folyón úsznak, már ritkábbak és vékonyabbak, mint akár csak a múlt héten voltak. Mégis érdekelt minket, hogy a dunaújvárosi híd, azaz hivatalos nevén a Pentele híd hogyan állja a jégtáblák támadását?

A jégtábláknak semmi esélyük a Pentele híd pilléreivel, különösen azok különleges márványból készült élvédőivel szemben. Az azért látszik, hogy a graffitisek már kevésbé kímélik a pillérek elvileg megközelíthetetlen felületét...

Soltész Gyula, a híd felügyeletével is megbízott Magyar Közút Nzrt. dunaújvárosi üzemigazgatóságának igazgatója azt mondta:

- Beállt a jég a nyugati part és a híd tizennegyedik pillére között. Értesítettük erről a Közép-Dunavidéki Vízügyi Igazgatóság szakembereit, akiknek hatáskörébe tartozik a folyó ezen szakasza, hogy nézzék meg, nem okoz-e problémát ez a befagyás? Kijöttek a helyszínre, megnézték, azt mondták, ez a jég nem igényel beavatkozást, majd az időjárás megoldja a problémát.

Némi jeges kisapostagi erdei utakon való zötykölődés árán mi is eljutottunk a Pentele híd nyugati hídfőjének lábához, s láttuk, hogy valóban tömör jég áll az utolsó ártéri pillér és a part között. Rálépni azért nem mertünk, mert nem tűnt túlságosan stabilnak. Beljebb a folyón, az ártéri pillér és a kosáríves mederhíd első pillére között, meg azon túl is úszott jó néhány jégtábla, de már teljesen átlátszóak és morzsalékonyak voltak.

Erről a pontról közelről szemügyre vehettük azokat a különlegesen tömör, igen jó minőségű márványlapokat, amelyeket a híd tervezői és építői éppen a jégzajlásokra számítva hozattak és építettek be a pillérek mindkét, azaz északi és déli élére is, nehogy a jégtáblák kikezdjék a pillérek vasbeton anyagát.

A kisapostagi partélről örökítettük meg az ország talán legszebb hídját

Ezekről az élvédő márványlapokról először Horváth Adriántól, a Pentele híd tervezőjétől hallottunk. Ő volt az az ember, aki talán a lap fennállása óta a legszebb nyilatkozatot adta nekünk. Arra a kérdésünkre, hogy hogyan lehetett egy ilyen szép, kosáríves hidat éppen egy (akkor még működő) szeméttelep mellé építeni, a tervező azt kérte: mutassunk neki egyetlenegy olyan helyet ebben a gyönyörű országban, ahová érdemes csúnya hidat építeni?