Hogyan lehet elkerülni az egyre nagyobb Dunai árvizeket?

Színvonalas és igen tanulságos konferenciát rendeztek a kulcsi Faluházban csütörtökön a Duna-menti magaspartokról, az árvízvédelemről, a folyamszabályozásról, a természetvédelemről hogy csak néhány részét emeljük ki az izgalmas tárgysorozatnak.

Végül a résztvevők, a különböző szakterületek tekintélyei abban maradtak, hogy levélben fordulnak a kormányhoz és a Duna mellett fekvő települések önkormányzataihoz az együttműködés és az előrelépés érdekében.

Rendkívül bonyolult összefüggés-rendszerről van szó, sokszor egymásnak ellentmondó követelményekkel. A település- és területfejlesztéssel, a turizmussal, az Élhető Duna-partok című projekttel kezdődött a beszélgetés és egy új folyamszabályozás igen nagy horderejű problémájánál hagyták abba a résztvevők. Nem végeztek: csak belátták, hogy az ügy nagyon messze vezet!

A 2013-as rekordárvíz Dunaújvárosnál. Szép folyamunk sok gondot is okoz számunkra

Érdemes dunai település vezetőjének lenni? – tette fel a kérdést a kulcsi Faluházban rendezett csütörtöki konferencia levezető elnöke, Horváth Zsolt, Dunaföldvár polgármestere. A választ nem fogalmazták meg, de az biztos, hogy sok gonddal is jár ilyen falut, várost vezetni. A házigazda, Kulcs polgármestere, Jobb Gyula köszöntőjében emlékeztetett például arra, hogy az 1960-as évektől minden koncepció (és sokszor engedély) nélkül építették be a község egyébként gyönyörű Duna-partját – ám a partomlás most már nem csak az üdülő-, hanem a lakóövezetet is fenyegeti.

Oszvald Tamás geológus, földtani szakértő a Duna nyugati partján, Érdtől Mohácsig 160 kilométer hosszan megszakításokkal húzódó, 20-60 méter magas partfalról szólva elmondta: nincs két egyforma földcsuszamlás, nincs két egyforma megoldás. A löszréteg alatt párhuzamosan és vízszintesen rétegződnek a kőzetek, hosszan nyomon tudják követni a vízadó homokréteget. A problémát úgy tudják megoldani, hogy kivezetik a talajvizeket és megakadályozzák az úgynevezett háttérvizek (messziről érkező föld alatti vizek) befolyását a község alá. De még csak a probléma negyedét kezelték.

Szilvássy István, a konferenciát rendező Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke Kulcson is ismertette azt a lapunkban már megjelent tervet, hogy a különböző idegenforgalmi attrakciókat gyöngysorként fűzzék fel a folyótól 20-30 kilométeres sávban. Ehhez azonban tudni kell(ene), hogy hol vezethet biztonságosan a gyalog, kerékpárral, lovon bejárható út?

A legnagyobb hatású előadást prof. Schweitzer Ferenc, az MTA Földrajztudományi Intézetének nyugalmazott igazgatója tartotta. Röviden: a partfalomlások és az árvizek megnyugtató kezelését csak egy új folyamszabályozás oldhatná meg hosszú távon, rövid távon a gátépítésekkel és partfal-kiépítésekkel csak elodázzuk a megoldást. Írt is egy tanulmányt Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgatónak, „A folyamszabályozás, mint nemzetbiztonsági kérdés Magyarországon” címmel. A Duna melletti hullámterek feliszapolódtak, az árvizek szintje 1880-tól 2013-ig 1,60 méterrel (!) emelkedett.  mondta a professzor. Papanek László, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezető-helyettese figyelmeztetett: a Dunán lefolyó víz mennyisége egyre nagyobb. Valamit lépni kell!