A múlthoz való viszonyunk, őszintén...

Matthew Brunwassert érdekli,hogy az ötvenes évek tervasztalán született, újonnan megépült város lakói miként alkalmazkodnak a társadalmi,gazdasági, politikai változásokhoz. Mivel lapunk várostörténeti rovatának híre ment,ajánlásra minket is megkeresett, én az általa, ő pedig az általam elmondottakat rögzítette. A nyelvi nehézségeket Csetnegi László , a DSTV munkatársa hidalta át. Matthew Kalifornia állam San Francisco városában született. Az 1990-es évek közepén jutott el Bulgáriába, majd Törökországba, s jelenleg Szerbiában él. Budapesti barátainál döntötte el, hogy Dunaújvárosban is körbenéz.Korábban felvette a kapcsolatot Horváth Sándor történésszel,aki éveken át behatóan foglalkozott Sztálinváros mindennapjaival, tudományos igényű kutatásait a Kapu és a határ című könyvében jelentette meg. Végül Molnár Mihály mecénás közvetítésével szervezték meg az itteni személyes találkozásokat.

Matthew Brunwasser érdeklődik a közép-kelet-európai változások iránt Fotó: Szente Tünde

Matthew elmondta, hogy a közép-kelet-európai térség történései foglalkoztatják, a„Bolgár Dunaújvárosról”, Dimitrovgrádról már írt. A beszélgetésünk során feltett kérdései arra irányultak, hogy kik voltak a városalapítók, milyen az itt élők, a város vezetőinek és a kormánypártnak a viszonya a múltunkhoz? Arra is kíváncsi volt, hogy a hozzánk érkezők mit tudnak a városról,milyen előítéletekkel, sztereotípiákkal érkeznek? Mire a legbüszkébbek a dunaújvárosiak? Milyen kulturális preferenciáik vannak? Én pedig arról is faggattam,hogy milyennek lát bennünket az amerikaiakhoz képest? Válaszként arra hozott példát,hogy az amerikaiak úgy tesznek,mintha mindenki a barátjuk lenne, s ha megkérdezik,„Hogy vagy?”, nem várnak őszinte választ. Mi ezzel szemben komolyan elmondjuk az összes problémánkat.Talán dicséretnek vehetjük,hogy Matthew Brunwasser szerint Dunaújváros építészete méltó az „ÁTRIUM” nemzetközi túraútvonalba történőcsatlakozásra.