A dolgozók szórakoztatására szinte minden hónapban biztosítottak valamilyen sportszenzációt

Fiatalok munkahelyi testedzése 1951-ben

Bogó László szakszervezeti sportfelelős 1950. augusztus elején bejelentette a Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalat szakszervezeti bizottsági ülésén, hogyha félhivatalosan is, de megalakult a dunapanetelei építkezés első sportkörének vezetősége. A Városi Testnevelési és Sportbizottság (VTSB) pedig 1951 májusában jött létre, első elnöke Nagy József lett. Több egyesület alakult a városban. Elsőnek a város legnagyobb sportkörét, a Dunai Vasmű Építők SK-t szervezték meg a Dunapentelén dolgozó építésvezetőségek bevonásával. Augusztusban létrejött a Dunapentelei Vasas, melynek első elnöke Csizmadia József lett. Van már ekkor asztalitenisz-, atlétika-, birkózó-, labdarúgó- és sakkszakosztály is a városi egyesületek valamelyikében.

HAVONTA VALAMILYEN SZENZÁCIÓ

A városban dolgozók szórakoztatására szinte minden hónapban biztosítottak valamilyen sportszenzációt. Januárban az asztalitenisz és az ökölvívó válogatott tartott bemutatót, márciusban a súlyemelők rendezték meg országos bajnokságukat Dunapentelén, áprilisban pedig a Budapesti Vasas NB I-es labdarúgócsapata játszott az ideiglenes pályán. Még 1951 őszén kezdtek hozzá a helyi NB I-es labdarúgócsapat megszervezéséhez. Azt is eldöntötték, hogy a leendő csapat gazdája a Sztálin Vasmű Építők legyen. A játékosok adminisztratív átigazolása, egy-egy kiemelt helyre történő koncentrálása megszokott jelenség volt. Nem volt tehát semmi rendkívüli abban, ahogyan Koltai István szakosztályvezető irányításával a Sztálin Vasmű Építőket létrehozták. Az MLSZ is alkalmazta a kiemelni-gyorsítani elvet, és az újonnan létrejövő csapatot az NB II-be sorolta be.

Egy zömében rutinos játékosokból álló kunszentmártoni kézilabdacsapat is sztálinvárosi munkahelyet és sportegyesületet választott 1951-ben, így a Sztálinvárosi Vasasba igazoltak át. A Sztálinvárosi Vasas keretén belül megalakult a kajak-kenu szakosztály. Kezdetben nem annyira a versenyszerű sportolás, mint inkább túrázások, vízi-sportok megkedveltetése jellemezte a munkájukat. A sztálinvárosi atléták edzői teendőivel Eső Pált bízták meg. Az építők asztalitenisz csapata bejutott az országos építő-bajnokság döntőjébe. Az atléták Béke Spartakiádját Sztálinváros csapata nyerte.

FORDULAT
A SPORTÉLETBEN IS

Az 1954. évi kormányprogram a város sportéletében komoly fordulatot eredményezett. Az egyre kevesebb építőmunkással szemben fokozatosan nőtt a vasasok szerepe. Mindenki előtt egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a meggyengült építőipari bázis már nem sokáig tudja méltóképpen támogatni a város egyesületét és annak NB I-es csapatát.

Igaz, hogy a Sztálin Vasmű Építők jól kezdte az 1954. évi NB I-es bajnokságot, de a csapat napjai már meg voltak számlálva. Az igazi harc a háttérben folyt, nemcsak az együttes egyes játékosaiért, hanem magáért az egész csapatért. A város ragaszkodott a csapatához, és az új gazda szerepét a Sztálinvárosi Vasasnak engedte át.

Súlylökés a Központi Sporttelepen 1953-ban

A Vasas Sportkör feladatairól 1954. április 20-án cikk jelent meg a Sztálin Vasmű Építője lapban: A testnevelés és sport területén az idén nagy feladatok állnak a Vasas Sportkör előtt. A vasmű üzemeinek fejlődésével együtt kell fejlődnie a sportkörnek is. A Vasmű Szakszervezeti Bizottsága, a Vasas Sportegyesületek Országos Elnökségével egyetértésben kijelölte azt az utat, amelyen a sportkörnek haladnia kell ahhoz, hogy a vasmű dolgozóinak sportolásáról gondoskodni tudjon. Ennek érdekében a vasmű hat üzemében önálló sportkört alakítottak ki. A Sztálin Vasmű SE választmánya 1954 júniusában alakult meg. A Sztálinvárosi Vasasba 1954 novemberében öt minőségi szakosztály - az atlétikai-, a birkózó-, a labdarúgó-, az ökölvívó- és a női röplabda-szakosztály került át az Építők Sportköréből.

A Sztálin Vasmű Híradó 1955. szeptember 15-i számában a Vasas Sportkörről az olvasható, hogy a városban és a vasműben - a labdarúgást kivéve - még nincsenek kihasználva a sportlehetőségek, ezen változtatni akarnak. A tömegsport megteremtése a Sztálinvárosban működő sportszervek elsőrendű feladata.

A nagy tömegek rendszeres testedzését biztosította az országos tömegsport rendszer, amely magában foglalta a Vasas Kupa küzdelmeit is kis- és nagypályás labdarúgásban, röplabdában, atlétikában és tekében.

ÜZEMI SPORTOSZTÁLYOK KÖZPONTOSÍTÁSA

A Sztálinváros 1955. december 30-i számában tudósítás jelent meg a Vasas Sportkör elnökségének megválasztásáról: December 27-én tartották a Sztálinvárosi Vasas Sportkör vezetőségválasztó értekezletét. Az elnöki megnyitó után Koltai Róbert elszavalta Petőfi: A XIX. század költői című versét, majd Tóth Sándor, a Vasmű Központi Együttes tagja énekszámot adott elő. Ezután Koltai István ismertette a sportkör kétéves munkáját: 1954 novemberében vette át a Vasas Sportkör az Építőktől atlétikai-, a birkózó-, a röplabda- és akkor még NB I-es labdarúgó-szakosztályt. Ebben az időben vetődött fel az üzemi sportszakosztályok központosítása, mely rövidesen meg is valósult, és rengeteg vitára adott okot, amelyek gyengítették a szakosztályok fejlődését.

Az 1954. decemberi párthatározat felrázta a sportkör elnökségét, és megkezdődött a munka a tömegsport fejlesztéséért. Ez a törekvés nem mindig járt eredménnyel, mert az elnökségi teendők betöltésére sokáig nem találtak megfelelő embert. Ez sokáig visszatartotta a sportkör normális fejlődését. Mindezek ellenére vannak szép eredmények. (Forrás: A Dunai Vasmű 50 éves Vasas Szakszervezetének történeti évkönyve, szerk.: Klein András Miklós, 2002)

KILIÁN TESTNEVELÉSI MOZGALOM

A Dunai Vasműben először, mint Toldi Mozgalom indult és csak utána lett Kilián Testnevelési Mozgalom. A DV KOHÁSZ SE Évkönyvében található adatok szerint 1961-ben 112 fő jelentkezését tartották nyilván, és ebből is csupán 58 szerzett vas, bronz, ezüst illetve arany jelvényfokozatot.

Motoros felvonulás a hatvanas években

A mozgalomba jelentkezők száma 1964-ben már 1092-re emelkedett, az egyes jelvényfokozatokat 934 fő érte el. Ugyanezen Évkönyvben olvashatunk az Ifjúság a szocializmusért mozgalomról: A Dunai Vasmű fiataljai évről-évre szívesen és lelkesen kapcsolódtak be a mozgalomba. A negyedik követelmény megszerzéséért házi- és üzemi bajnokságokat, kirándulásokat, túrákat, sportdélutánokat, KISZ-kupát szerveztek az alapszervezetek. A versenysorozat célja: a fiatalok szabadidejének célszerű, hasznos kihasználása, a VI. KISZ Kongresszusra való felkészülés, a sportkövetelmények teljesítése, valamint Kilián-pontok gyűjtése. A versenysport sportágai: természetjárás, kézilabda, kispályás labdarúgás és asztalitenisz.