A nagyanyáink ízes konyhája

2016. december 12., 06:45 szerző: Szabó Szabolcs fotós: Zsedrovits Enikő
komment
Baracs/Dunaújváros - Gyereknek lenni jó, unokának lenni még inkább. Eheti konyhalesünkön Baracsra látogattunk a PLT receptes könyveinek egyik kihagyhatatlan szerzőjéhez. Már a küszöböt átlépve világosság vált: Szadeczkyné Rédl Julianna a mi nagymamánk is.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Remek dolog a csúcsgasztronómia, magunk is üdvözöltük a közel egy-másfél évtizede kezdődött hazai gasztroforradalmat, ám vannak ízes alappillérek, amelyek állandók: ilyen a „mama főztje". Ezen irigyelt konyhai birodalomba nyertünk bebocsátást Baracson, Szadeczkyné Rédl Julianna terített asztala mellett.

Szadeczkyné Rédl Julinna konyhájába is bebocsátást nyertünk, így fázisról fázisra követhettük, miként is készül a család egyik kedvence a csirkemelltorta

- Hát, lelkeim, volt olyan időszak az én életemben is, amikor többet sírtam, mint reggeliztem. Sőt, van úgy, hogy manapság is elkap a szomorúság, ám rendre sikerül átlendülnöm ezeken az érzéseken. Mindig is szerettem sütni, főzni, úgy vettem észre a barátok, ismerősök is mindig szerették, amit és ahogyan készítettem. Éppen ezért is csatlakoztam szinte az elsők között a PLT szakácskönyvsorozatához. Emlékszem, a kétezres évek közepén még ilyen kis füzetekben adták közre a recepteket. Mára pedig egy húsz kötetből álló sorozat lett belőle.

Őszintén mondom, büszke vagyok rá, hogy a könyvek többségében helyet kaptak az általam kitalált, illetve a saját ízlésem szerint kigondolt ételek. Csak remélni tudom, hogy sokan forgatják napi rendszerességgel ezeket a szakácskönyveket és kipróbálják az én receptjeimet is. Bár több száz étel van a fejemben, mégis gyakran adódik úgy, hogy szükség van egy új ötletre, inspirációra, ami elindítja az ember fantáziáját - ekkor csak lekapok egy-két kötetet és már indulhat is a főzés.

Kedvelem a gasztronómiai műsorokat, ám gyakran olyan ételeket mutatnak be a séfek, amelyekhez speciális alapanyagok kellenek, a PLT-s receptúrák többsége azonban olyan összetevőkre épít, amelyek megtalálhatóak minden magyar háztartásban - vélekedett Szadeczkyné, aki egy ropogósra sült csirkemelltortával kényeztette stábunkat. A jóízű falatozás mellett természetesen a terített asztal varázsáról és a családról is szó esett.

A konyhai műveletek alatt azért a régi receptes füzetek is előkerültek a kincsestárból - az emlékek mellett Fotó: Zsedrovits Enikő

- Aki szeret tevékenykedni a konyhában, annak öröm látni, hogy ízlik az általa készített étel. Ezzel magam is így vagyok. Ezért is örülök, ha jönnek a gyerekek, esetleg a barátok. Van kinek főzni - ez az igazi boldogság. Egy jó ebéd vagy vacsora mellett a feszültségek is oldódnak, a vitás kérdések is rendeződhetnek. Az étkezés öröme összehozza az embereket.

Család és baráti közösség nélkül pedig tényleg nagyon nehéz az élet. Már készülök az ünnepekre, volt és lesz is még egy-két jótékonysági rendezvény, ahol elkél majd a segítség. Örömmel megyek és viszek magammal pogácsát, süteményt - ki mit szeretne. Az ebéd végeztével Szadeczkyné Rédl Julianna - szerkesztőségünk egyik fogadott nagymamája - csomagol, dobozol, majd ismét a konyhában szorgoskodik, elvégre hamarosan jönnek a gyerekek... Újra!

Csirkemelltorta

Baracs - Fogunk egy termetesebb csirkemellet, ízlés szerint nagyobb, de viszonylag vékony szeletekre kaszaboljuk. Sózzuk, borsozzuk, lehetőség szerint állni hagyjuk. A pihentetést követően előzetesen átszitált lisztbe, majd felvert tojásba forgatjuk. Jöhet a tortaépítés! Egy magasabb jénai tálat kibélelünk szép hosszú baconszeletekkel, úgy hogy a végső fázisban majd be tudjuk takarni remekünket. Amint ezzel megvagyunk, jöhet a rétegezés.

A műremek. Szadeczkyné Rédl Julianna franciasalátával és zöldfűszeres párolt rizzsel tálalta a csirkemelltortát

Elsőként érkeznek az előkészített csirkemelldarabok. Az egyenletes elosztás után tejföllel simítjuk, majd reszelt sajtot hintünk rá. Ezen eljárás szerint építkezünk egészen addig, amíg elfogynak az alapanyagok, végül a már említett baconszalonnával takarjuk be tortánkat. A sütőben 150-180 fokon ropogósra sütjük, még azon melegében tálaljuk. Köretként céklát vagy egyéb savanyúságot kínálunk. Jó étvágyat!

Szabó Szabolcs

2016. december 12., 06:45 szerző: Szabó Szabolcs fotós: Zsedrovits Enikő

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...