Dunapenteléhez ezer szállal kötődik az egyik legjobb éremművészünk

A hőség, a szabadságolások és a főtér átépítése okozta nehézségek ellenére is mintegy ötven ember jelent meg pénteken délután két órakor az Intercisa Múzeum tárgyalójában a XXVI. Hóman Bálint Numizmatikai Nyári Egyetem rendezvénysorozatának megnyitóján.

Itt Farkas Lajos, a múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, és adta át Cserna Gábor, dunaújvárosi polgármester üdvözletét a nyári egyetem résztvevőinek.

Hangsúlyozta: az ország közvéleményében élő kép ellenére Dunaújváros a folytonos megújulás, feltámadás és újrakezdés szimbóluma! Ráadásul a dunaújvárosi emberek a történelmi Magyarország egészének ötvözetét jelentik, és igen jó kapcsolatokat ápolnak a környező településekkel is. (Mintegy ennek illusztrálására ott ült a közönségben Németh Gábor, Tass és Káposztás Tibor, Szalkszentmárton polgármestere.) farkas Lajos hozzátette: tanulságos, hogy az éremgyűjtők nyári egyeteme Hóman Bálint nevét vette fel. Azét a tudósét, aki kultúrpolitikusként Klebelsberg mellett talán a legtöbbet tette a magyar oktatásért.

Ezután dr. Török Pál, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének elnöke elevenítette fel a nyári egyetem megszületésének körülményeit. Mint mondta, negyven évvel ezelőtt merült fel először az a gondolat, hogy rendezzenek olyan összejövetelt, amelynek célja nem a gyűjtemények bővítése, hanem a tudás gyarapítása. A kezdetben akadémiának nevezett rendezvény a második évtől nyári egyetemként működött, s tizenöt éve vette fel Hóman Bálint nevét. Ahogyan az elnök fogalmazott: az előadók mindig az egyes szakterületek legjobb ismerői, közöttük egyetemi tanárok is.

A nyári egyetem résztvevői ezután megismerkedtek az Intercisa Múzeum történetével, kiállításaival, majd előadást hallgattak meg Ujszászi Róberttől, Pénzverési problémák a XI. első feléből címmel. (Lásd keretes írásunkat.)

Az előadás után, délután öt órakor nyílott meg a múzeumban Paddi Attila kiállítása Berán Lajos, művész és magánember címmel.

A numizmatikai nyári egyetem megrendezéséről pályázat alapján dönt a Magyar Numizmatikai Társulat (amelynek elnöke, dr. Torbágyi Melinda ugyancsak ott volt a megnyitón), valamint a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete. A dunaújvárosi éremgyűjtők köre, amely az érmekészítés nagymesterének is nevezett képzőművész, a Penteléhez felesége révén kötődő Berán Lajos nevét viseli, két éve nyerte el a rendezés jogát: a tagság azóta készül a nyári egyetemre. Külön meg kell említenünk Asztalos Andrásnét, a kör elnökét, aki kiemelkedő munkát végzett.

Szombaton reggel kilenctől a Dunaújvárosi Főiskola Semmelweis utcai kollégiumában, a Kék Szalonban szakmai előadásokkal folytatódik a nyári egyetem. Garami Erika a pénzhamisító, feltaláló, festő Peter Bohrról beszél, Baranyi Anna Telcs Ede éremművészetéről tart előadást, Süle Tamás szemelvényeket ismertet Palotás József szobrászművész pécsi és dunaújvárosi munkásságából.

Délután Mednyánszky Miklós szól a magyarországi bányász-kohász érmekről, Szakács Béla a magyar szépirodalom érmeken, különös tekintettel Petőfi Sándorra címmel tart előadást. Ezután ismeretterjesztő kirándulást szerveznek a résztvevőknek pentelei Berán-emlékhelyekre, a szalkszentmártoni Petőfi-emlékmúzeumba és Hóman tassi sírjához.

Ujszászi Róbert Pénzverési problémák a XI. század első feléből című előadásából a nem éremgyűjtők is megsejthették, miért nevezik a numizmatikát a történelem egyik legfontosabb segédtudományának. (Amellett, hogy kiváló hobbi is, természetesen!)

A problémák persze nem a XI. században jelentkeztek (legalábbis nem azok, amikkel az előadó foglalkozott), hanem az újkorban, amikor a kora középkori pénzérméket, köztük a számunkra talán legfontosabb Szent István korabelieket azonosítani és értelmezni kellett.

Óriási háttértudást és ismeretanyagot igénylő, többnyire lezárhatatlan feladatot jelent mindez!