A politikus szóra emelkedik

Bár a tükör torz, hiszen a politikus munkája nem csak felszólalásokból, indítványok beterjesztéséből, de például önkormányzati tevékenységből is áll, nyilván nem lehet egy országgyűlési képviselő munkáját a Parlament honlapján elérhető adatok alapján megítélni. Ezért hűséges olvasóinktól is azt kérjük, ne tekintsék a felsorolt listát egyfajta értékrendnek, hiszen sokan vannak a honatyák között olyanok (itt elnézést kell kérnünk Brájer Évától, megyénk egyetlen hölgy képviselőjétől), akik igen fontos önkormányzati vagy szakmai tevékenységet is folytatnak. Az sem mindegy, hogy a politikus milyen szakterületen dolgozik, és milyen pozícióba kerül. Jövőre egyébként az „álláshalmozásnak” vége szakad.

Mintegy félszáz esetben szólalt fel tavaly Orbán Viktor, aki 2010-ben is a Fidesz megyei listáját vezette, de az elmúlt év során elsősorban miniszterelnökként a neki szegezett kérdésekre válaszolt. Mint például: Van-e élet az Európai Unión kívül? Nem a cigánybűnözés az embertelen? Vagy: Felkészült-e a kormány az Európai Unió esetleges szétesésére?

Másodikként Horváth Jánost, az Országgyűlés 1921-ben született közgazdász korelnökét kell említenünk aki 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét nem kevesebb, mint 48 felszólalással. Ezek nagy része a felsőoktatásról, a nemzetiségekről, a termőföldről és az agrárgazdaságról szólt. Utóbbi témaválasztás nem véletlen és teljesen logikus, ha emlékezünk arra, hogy Horváth János már 1942-ben (!) a kisgazdapárt tagja volt és akkor lépett be a Magyar Parasztszövetségbe is.

Cser-Palkovics András hosszú évek óta az egyik legaktívabb megyei politikus annak ellenére, hogy Fehérvár polgármestere. Huszonkétszer szólt tavaly, többek között a sajtóról, az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről, az Alkotmányról, a vallásszabadságról, a hírközlésről, a választási törvényről és az egészségügyről: szorgalmazta például az orvosok béremelését. Nyolc indítványt tett.

Aki ismeri L. Simon László habitusát, az nem lepődik meg azon, hogy az elmúlt évben tizenötször szólalt fel a Parlamentben. Ezek sorában szólt a Művészeti Akadémia működéséről, szorgalmazta a beregszászi levéltárban őrzött iratok megóvását, beszélt a költségvetésről, majd a Jobbik javaslatára, hogy legyen a turáni népeknek emléknapja, így reagált: Mi alapvetően nem a múltunkból akarunk megélni. Nem az a fontos számunkra, hogy harcos turáni nép leszármazottai vagyunk vagy sem, hanem az, hogy egy sikeres, haladó szemléletű, modern és komoly eredményeket felmutatni képes nemzetként éljünk Európában.

Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, így aztán elsősorban a honvédelmet érintő ügyekben szólt, összesen tizenhárom alkalommal. Beszélt arról, miért mentek katonáink Maliba: a küldetés összhangban van az unió alapdokumentumaiban rögzített vállalással és Magyarország külpolitikai célkitűzésével és biztonságpolitikájával . Rozgonyi Ernő mellett Horváth András képviseli összeállításunkban az ellenzéket a szocialista párt színeiben. Hét felszólalást jegyezhetünk fel a neve mellet, kritizálta a költségvetést, a rezsicsökkentés végrehajtását, és támadta a kormányt az emlékezetes, tavaly márciusi vihart követő intézkedések és a választási eljárásról szóló törvény kapcsán is. Négy önálló indítványt tett.

Varga Gábor, Cece polgármestere hatszor szólalt fel tavaly a Parlamentben, többek között a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény okán.

Dorkota Lajos a nyáron lett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, egy kétperces felszólalása volt tavaly.

Rozgonyi Ernőről már szóltunk, ő a 2010-es választások után a Jobbik listájáról jutott a Parlamentbe, de aztán viharosan szakított a radikális párttal és azóta függetlenként politizál. Tavaly nem volt felszólalása, de sokat betegeskedett. Brájer Évának, Székesfehérvár alpolgármesterének és Cserna Gábornak, Dunaújváros polgármesterének sem volt tavaly felszólalása.

Törő Gábor a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, egy felszólalást találtunk a neve mellett, egyszer szólt Tessely Zoltán, Bicske polgármestere is, ő az etyeki térség fejlesztésének érdekében beszélt és adott be önálló indítványt.