2016.11.01. 18:35
A reformátor és kora - Zenetörténeti elmélkedések
Dunaújváros - Számos tudományterületet érintő egyházzenei előadással indult a helyi evangélikus közösség, a reformáció 500. évét köszöntő programsorozata.
A dunaújvárosi evangélikus templom már eddig is számos fontos és értékes tudományos, történelmi programmal, előadással gazdagította a város kulturális életét. Bizonyára ez hatványozottan igaz lesz a reformáció 500. jubileumi évében is, amelynek nyitányaként Szücs Péter Pál egyházzenész tartott érdekfeszítő, számos tudományterületet érintő előadást hétfőn Luther énekeinek eredetéről, hatásáról.
Házigazdaként Stermeczki András evangélikus lelkész köszöntötte a híveket, valamint az egyházzene és a vallástörténet iránt érdeklődőket október 31-én, hétfőn az evangélikus templomban a jubileumi programsorozat nyitányaként szolgáló előadáson. Október 31-e a reformáció emléknapja.
A reformáció napján, október 31-én, hétfőn este indult a jubileumi programsorozat
Fotó: Zs. E.
Luther Márton 1517-ben ezen a napon szegezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Legfontosabb elvei között szerepelt az ember egyedül csak a hit által üdvözül, nincs különbség világi ember és pap között .
Mindezekről (is) szólt Szücs Péter Pál egyházzenész, aki vaskos tudáshalmazzal látta el hallgatóságát, számos tudományos határterületet érintve.
Az érdeklődők tágabb képet kaphattak arról, milyen korban, milyen vallási, politikai és gazdasági keretrendszerek, viszonyok között dolgozott Luther. S a hitéleti tevékenység mellett milyen erős hatást gyakorolt kora zenei ízlésére, társadalmi berendezkedésére is.
Az előadó nyomatékkal kitért a reformátor egyházzenei tevékenységére is. Kifejtette: Luther 37, más források szerint 42 énekszöveget írt németül, amelyek között megtalálható az evangélikus egyház himnusza is, az Erős vár a mi Istenünk kezdetű. 1524-ben kerülhetett a hívek kezébe az első protestáns énekeskönyv, amelynek szerzője a közös éneklés és muzsikálás jótékony hatásáról is bőségesen értekezett az Asztali beszélgetések címmel összeállított kötetében is. Olyan kultúrtörténeti érdekességről is hallhattunk, mint Luther címeréről, a Luther-rózsáról , amely az evangélikus egyház jelképe, logója lett.
Szücs Péter Pál gyakori szófordulata volt hétfőn este, hogy fekete öves evangélikusokkal beszélget, ám azok is rengeteg ismeretet gyűjthettek, aki csak izgalmas és terjedelmes vallástörténeti előadásra voltak kíváncsiak.
Bizonyára így lesz ez a folytatásban is.
