Hírek

2015.10.04. 09:42

A sport gyorsan otthonra talált Sztálinvárosban

Tömegével jöttek a fiatalok a Pentelei fennsíkra várost és gyárat építeni. Érthető igyekezetnek számított, hogy a Sztálin Vasmű építése mellett, ha másképp nem, tömegsport szinten megszervezzék számukra a sportolás lehetőségeit - írta Jankó Árpád a 2000-ben kiadott Dunaújváros története című kötet sportéletről szóló fejezetében.

Szente Tünde

Testedzés az építkezésen,még nem sportegyesületi keretek között. A sport hamar otthonra lelt az épülő városban

1951-ben már megalakult a Dunai Vasmű Építők Sport Egyesület, majd a Dunaújvárosi Kohász jogelődje, a Dunapentelei Vasas is. Elhatározták az asztalitenisz-, az ökölvívó-, a röplabda-, a sakk- és a tornaszakosztály indítását. Az év őszén felsőbb utasítás alapján hozzáláttak egy labdarúgócsapat megszervezéséhez. A játékosok adminisztrációs átigazolásával Sztálinvárosba érkeztek a labdarúgók, többek között a budapesti Bástyából, Dózsából, a csepeli Vasasból, Szegedről. A létrehozott csapatot az NB II-be sorolták. A kimondott cél az NB I elérése volt, ami sikerült is, a Sztálin Vasmű Építők osztályozón jutott fel az első osztályba.

Időközben a Vasas Szakszervezettel egyetértésben megalakult a Sztálinvárosi Vasas Sportkör is. Az asztaliteniszezők városi és környékbeli versenyeken vettek részt. Eső Pál edző tevékenységének köszönhetően fejlődésnek indult az atlétika, az Építőknél folyt a birkózók képzése. 1951-ben a kunszentmártoni kézilabdacsapat sztálinvárosi munkahelyet választott, így ez a sportág is meghonosodott. 1952-ben a Sztálinvárosi Vasasban alakult meg a Kajak-kenu szakosztály, amely kezdetben a vízitúrázást tartotta feladatának. A megyei bajnokságban játszott az Építők kosárlabda csapata. Igen népszerű sportág lett az ökölvívás, mint ahogy a sakkozás is, de már működött a férfi és női röplabdacsapat is. Vasas tornászok első bemutatóját pedig 1954 novemberében rendezték meg.

A legelsők között megalakult torna-szakosztály bemutatója egy május elsejei felvonuláson a hatvanas években

A Kohász SE 1964-ben létrehozta sportiskoláját, amelyben 271 tanulóval, 10 edzővel megkezdődött a képzés az atlétikában, kézilabdában, labdarúgásban és tornában. Eldöntötték, hogy a 16 szakosztály közül 7-et – asztalitenisz, birkózó, kézilabda, labdarúgó, ökölvívó, röplabda, sakk – kiemelten kezelnek. Komóczi Gábor birkózó aranyérmet nyert a felnőtt bajnokságon. Jávor Pál vezetésével 1965-ben bejutott a labdarúgócsapat az NB I-be, hasonlóképpen az asztaliteniszezők is. Úttörő olimpiákon, középiskolás bajnokságokon sikert sikerre halmoztak a dunaújvárosi tanulók.

Új létesítménnyel gazdagodott a város 1968-ban, augusztus 20-án avatták fel a Dunai Vasmű radari új tömegsporttelepét. 1970-ben a Vasvári és a Ságvári iskolában bevezették a testnevelés-tagozatos képzést.

A sport gyorsan otthonra talált Dunaújvárosban – írta Miskolczi Miklós „Az első évtized” című kötetében. 1950 őszén már összeverbuváltak egy futballcsapatot, amely részt vett a járási bajnokságban. Az építkezés első sportfelelősei Domokos Miklós és Hochreiter István voltak, nekik is köszönhető, hogy 1951 márciusában az asztaliteniszezők már megnyerték a járási bajnokságot. Májustól már könnyűatlétikai, labdajáték, futball, nehézatlétikai, sakk, torna és vízi sport szakosztályok működtek. A labdarúgók városi bajnoksága ünnepélyes keretek között, 1951. június 26-án indult. Az 1952-53-as években már igen sok vállalati, üzemi csapat nevezett a városi küzdelmekre.

Az első, 1950-ben kimért futballpályát, a mai központi sporttelepet nemsokára több félig füves, félig földes pálya követte. 1951 tavaszán három szabványméretű labdarúgópálya volt a városban, később nyolc-tíz pályán rúghatták a labdát a sportolók. A délután vagy estefelé kezdődő mérkőzéseket sok százan nézték végig állva, téglán üldögélve vagy guggolva. Az L-stadion különösen népszerű lett, mert a Sztálin út végén könnyen elérhették a szurkolók. Nagy derbik zajlottak itt a Kokszoló, a Tűzálló, a Száll-Rak csapatai között. az üzemi csapatok futballistái, többek között Szedlák vagy Varga Péter népszerűbbek voltak, mint a mai NB I/B csapat tagjai.

1952. február 26-án a Sztálin Vasmű Építője NB II-es labdarúgó csapata Lennert, Bagoly, Nagy II, Kapitány, Ladányi, Bosánszky, Hegedűs, Fejes, Szigeti, Krasznai, Vad összeállításban, az első bajnoki mérkőzésen 10:2-re győzött a Nemzeti Bank együttese ellen.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!