A Székely Szabadság Napja

2016. március 10., 20:04 szerző: Pekarek János fotós: Ady Géza
hozzászólás
Dunaújváros – Közös imát rendeztek a történelmi egyházak a Dózsa téren csütörtökön este a székelyekért.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Ökumenikus imát rendeztek csütörtökön este a Dózsa mozi előtti téren Kaizler Gitta festőművész kezdeményezésére, a városi Magyar Szövetség közreműködésével a Székely Szabadság Napja alkalmából. A történelmi egyházak papjai mintegy száz résztvevővel együtt imádkoztak a székelyekért, miután felolvastak egy-egy általuk választott részletet a Bibliából. Az ima után Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke beszélt a székelységről s arról, hogy miért éppen március 10-e a Székely Szabadság Napja? Mint mondta, ez a nap eredetileg s még ma is a székely vértanúké: 1853-ban ezen  a napon végezték ki Marosvásárhelyen az 1848-49-es szabadságharc székely hőseit. A vértanúk napja a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére kapott egy újabb jelentést: a megemlékezés mellett a szabadságvágy kifejezését. Az ökumenikus ima a Himnusz eléneklésével kezdődött. Ezután a műsorvezető Barta Endre közölte, hogy Dunaújváros először csatlakozott az országban és a világban számos helyen megtartott rendezvényhez, hogy az itteniek is megmutassák: kiállunk székely testvéreinkért.

Stermeczki András evangélikus lelkész emlékeztetett rá közös imára felszólító beszédében, hogy ami az ember számára lehetetlen, az Isten számára lehetséges. Ezután részleteket olvasott fel a 145. zsoltárból, és az egybegyűltekkel közösen mondott el egy imát.

Böttger Antal református lelkész Máté evangéliumának 6. fejezetéből a 19-21. verseket olvasta fel, idézve Jézus szavait: ne gyűjtsetek kincseket a földön... mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is! Hozzáfűzte: kincsünk nekünk a székelység. Bár senki sem tudja, hogyan fog forogni a történelem, de ha megfeledkezünk róluk, akkor igazi, drága, pótolhatatlan kincset veszítünk!

Braun Ervin, a baptista egyház újvárosi gondnoka Pál apostol efezusbeliekhez írott leveléből idézett, s kijelentette: távolság csak földrajzilag, kilométerekben van közöttünk és a székelyek között, a szívünkben viszont nincsen távolság!

Kovács István görög katolikus parókus Szent János apostol első leveléből olvasott fel részletet, hangsúlyozva: szeretet az Isten! Beszédében feltette a kérdést: vajon a téren átsiető fiatalok miért nem állnak meg, miért nem csatlakoznak hozzájuk? Miért töredezik szét a világ? Végül a Miatyánkkal fejezte be a közös imádságot.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke úgy mutatkozott be, hogy ő maga is csíki székely ember. Hangsúlyozta: a székelyeké egy nép, amelyet megillet az ENSZ által a népek elvitathatatlan jogának nevezett önrendelkezés joga! Vázolta a székelyek történelmét, hagyományait, kimondva a Magyar Világkongresszus 2012. augusztus 20-án elfogadott definíciót: a székelység magyar ajkú nép, amely elválaszthatatlan a magyar nemzettől.

Ha valaki részletesen szeretné megismerni a székelyek tulajdonságait, nem kell mást tennie, mint fellapoznia Jókai Mór ismert könyvét, A jövő század regényét, amelyben más népek tulajdonságaihoz hasonlítja a székelyek egy-egy jellemvonását. Ajánljuk e könyvet az érdeklődőknek, mint Jókait mindig. S egy frappáns meghatározást is idézünk Patrubány Miklóstól: minden székely magyar - de nem minden magyar székely. Érdekes meghatározással világította meg ezt a különbséget, mondván: a magyar az egy erkölcsi minőség. S Tamási Áront citálta: aki embernek kevés, az magyarnak alkalmatlan!

Pekarek János

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások