Nyílt nap a ráckeresztúri drogterápiás otthonban

A Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió (MREKIMM) Drogterápiás Otthon meghívójában az szerepelt, hogy: megmutatjuk programunkat, beszélgetünk drogterápiával kapcsolatos kérdésekről, ismerkedünk az érdeklődőkkel. Ennyiben akár össze is foglalhatnánk a jó ötórás nyílt nap eseményeit. De természetszerűleg ennél többről van szó.

Töprengek a múlton, tehettem volna jobban - idézet a bentlakók egyikének rap szerzeményéből. Szomorú sorsok ezek...

Komplett műsorral fogadták vendégeiket az otthon dolgozói és a bentlakók. Hamar kiderült, a közös énekben nagy kedvüket lelik. Egymást követték a magától értetődően vallásos tartalmú dalok, melyet csak Victorné Erdős Eszter református lelkész, az intézmény vezetőjének köszöntője szakított meg. De nem csak közösen énekeltek, akadtak szólószámok is, meg dobszóló, sőt, akadt, aki a saját maga írta rap-számot adta elő a kellő körítéssel, és 2Pac nyaklánccal a nyakában. A figyelmes szemlélő hamar észrevehette, valóban örömüket lelik a zenében, az éneklésben, a közös létben. Ezen a ponton volt először tettenérhető, hogy komolyan gondolják jelmondatukat: A szeretet épít, a félelem csak idomít.

Ritkán, és kevés helyen látni ennyi felszabadult, gátlásoktól mentes, nyílt tekintetű, megkockáztatom: boldog embert. Pedig a többségük mögött nagyon is kemény sors áll, némelyüknek talán még a sarkában. Mint például a harmincnyolc éves D. L.-nek, aki mára már vendégként érkezik az otthonba, vagy ahogy a bentlakók mondják, a házba. Az egykori versenysportoló most a családjával, két kis csemetéjével jött, hogy elmesélje, milyen jól megy most az élete. De nem volt mindig így. Hét évnyi heroinfüggősége 20 hónap börtönhöz vezetett. Innen sikerült felállnia, ma boldog életet él.

A ház lakói azokat a módszereket ismertették egész nap, amik neki is segítettek oda jutni, ahol van.