A szociális szállón lakó Erzsike 50 ezer forintot ajánlott fel az újraélesztési rekordkísérlethez

Soós Istvánné Erzsi néni a szociális szállón lakik, ahol szobát bérel, amelyben ketten laknak. Története van bizonyára annak is, miért kényszerült ebbe a helyzetbe - ám erről talán majd egy másik alkalommal írunk, ha szeretne róla beszélni. Azt mindenesetre tudjuk: Erzsi nénit alaposan próbára tette az élet. A csapások legsúlyosabbika az volt, amikor tavaly elveszítette a fiát egy munkahelyi baleset miatt. Ehhez képest semmiség volt az, amikor a saját keze lebénult ´88-ban, mert egy vasdarab kettévágta az izmot az alkarján, mozgatni sem tudta a kezét. Görbe kisujja még ma is magán viseli a nyomait, a karját viszont már jól tudja használni. Sokat tett azért, hogy ez így legyen. Gyógyterápiára járt, tornáztatta a beteg végtagot. Nem hagyta el magát akkor sem, ha baj volt ad magára, ez látszik most is rajta. Tiszta, szép ruhában, papucsban jár, ápolt külsejével, közvetlenségével mindenkit elvarázsol.

Soós Istvánné számára magától értetődő dolog, hogy 50 ezer forinttal segíti az életmentő programot
Fotó: Zsedrovits Enikő

Erzsi néni szerda reggel besétált a tűzoltólaktanyába, megkereste a parancsnokot. Dióhéjban elmondta az élet történetét, és letett az asztalra 50 ezer forintot. Mert segíteni szeretne. Hozzájárulni az újraélesztési rekordkísérlethez.

- Olvastam a Dunaújvárosi Hírlapban, hogy még 96 babára van szükség. Gondoltam, adok egy kis pénzt, nekik nagyobb szükségük van rá, mint nekem. Egy ambu babára talán elég. Mert nagyon hasznos ez a program, soha nem lehet tudni, kinek mit hoz a holnap. És én már annyi segítséget kaptam az élettől, hogy úgy érzem, viszonoznom kell valahogyan - mondja Erzsi néni.

Aki egyébként a nyugdíjából éldegél a szállón. Nem válogat, ha némi kiegészítés adódik, szívesen dolgozik kiskertekben, takarításokat is elvállal. Az ambu babák közül az olcsóbb kerül 50 ezer forintba. Gyakorlásra ezek is tökéletesen alkalmasak. A komolyabbak viszont, amelyek a rekordkísérletre kellenek 300 ezer alatt sajnos meg sem állnak. De nem ez a viszonyítási alap ebben az esetben, hanem Erzsi néni jövedelme. Ötszáz forintos órabérrel számolva 100 órát kell azért dolgozni, hogy az ötvenezer forint összejöjjön. Ám ő ezen csak mosolyog, mint akinek ez az egész csak semmiség lenne.

Orosz Csaba, a Dunaújvárosi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka sok mindennel találkozott már a hivatása gyakorlása közben, ám Erzsi néni teljesen kibillentette, próbára tette a katonás, parancsnoki szikárságát. Megrökönyödve meredt az 50 ezer forintra, hirtelen azt sem tudta, elfogadja, vagy inkább meleg kézszorítás és ölelés kíséretében visszaadja a pénzt a szépkorú hölgynek. Rendben van. Nehéz összeszedni azt a pénzt, amelyből finanszírozzák az újraélesztési rekordkísérletet, de vannak határok! Erzsi néni jósága a határvonalon billeg erősen - szerintünk túl is lépett azon. Csakhogy nincs helye ellenkezésnek, mert az asszony határozott, ragaszkodik hozzá, hogy segíteni akar. Lehetetlen visszautasítani, mert úgy tud nézni, hogy az embernek eláll a szava.

- Mindannyiunkat megerősítek a hitünkben az elmúlt napokban történtek. Hét elején a kollégánk mentette meg egy kamionsofőr életét a velencei benzinkúton azzal, hogy folyamatosan végezte a tavalyi újraélesztési rekordkísérleten begyakorolt technikát egészen a mentők kiérkezéséig. Megmozdítja a tűzoltó lelkét, hogy van közünk ehhez a hőstetthez. Másik négy szervezőtársam nevében is mondhatom, megérte az egész rekordkísérlet, az idegőrlő szervezőmunka, mert egy ember már biztosan van, aki ennek köszönheti, hogy ma is közöttünk van. Illetve mi erről az egyről tudunk, talán vannak többen is. Gratulálok a kollégának, és jó értelemben irigy is vagyok rá, hiszen ő túl van már egy sikeres újraélesztésen.

Erzsi néninek felderül az arca, amikor a parancsnok felkéri, jöjjön el a rekordkísérlet évfordulós ünnepére, az újabb újraélesztési rekordkísérlet programjára. Boldogan mond igent, és örömmel elmondja akár a színpadon is, milyen jó érzés adni, támogatni egy nemes ügyet. Azt sajnálja a legjobban, hogy az újabb rekordkísérletnek ő maga nem lehet résztvevője. Mutatja a kezét, ami még mindig nem tökéletes - gyenge a baba folyamatos pumpálásához, kompresszióhoz. Ám neki elég annyi, hogy ott lesz, és részese ennek a jónak.

Nehezen tudom hova tenni ezt az egészet. Cégek, cégvezetők, tehetős emberek hátrébb lépnek egyet, ha támogatásról van szó - majd legközelebb, mondják. Ugyanakkor van egy hölgy, aki a semmiből él, nem luxus körülmények között, de még csak nem is a saját lakásában, hanem szállón. Megrángatta az élet, olyan terhet rakott rá a fia elvesztésével, ami önmagában elég lenne bármelyik embernek, szülőnek. Erzsi néni is térdre rogyott, de felállt, és tartja magát: depresszió, keserűség és magány helyett valami olyan életigenlés sugárzik belőle, ami másoknak is erőt ad és példát mutat. Ráébreszt, miért is vagyunk ezen a világon.