Alacsony a Duna vízszintje

2016. január 21., 20:37 szerző: Pekarek János fotós: Zsedrovits Enikő
hozzászólás
Dunaújváros – A várt mintegy kétméteres vízszint-emelkedés elmaradt a múlt hét végén, s megint kevesebb víz jön.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A múlt hét végére számított százötven centiméteres előrejelzés helyett csak nyolcvanhat centiméternél tetőzött a Duna legutóbbi vízszintemelkedése január 16-án. Így is másfél méteres volt az emelkedés a korábbi, mínusz tartományokban járó vízmennyiséghez képest. S a mostani, téli időszakra jellemző ingadozás tovább folytatódik a következő napokban. Január 21-én reggel már csak 15 centimétert mutatott a vízmérce Dunaújvárosnál. Pénteken már mindössze 5 centit jósolnak a vízügyi szakemberek a hydroinfo oldalán, s aztán újra: a mínuszok... Szombaton mínusz 4., vasárnap már mínusz 14, hétfőn mínusz 25 centiméter a vízmérce 0-pontjához képest. Jövő szerdáig pedig az előrejelzések szerint mínusz 35 centiméterig süllyed a vízszint városunknál a Dunában. Nem túl előnyös kilátások.

Az megszokott, hogy télvíz idején enyhén szólva sűrűn és szeszélyesen változik a Duna vízszintje. Az már egy kissé aggasztó, hogy ennyire kevés víz legyen a nagy folyamban hosszú hónapokig: az eddig városunknál mért legmagasabb vízállás mintegy hetede az idei téli legmagasabb vízszint. Ez nem csak a halaknak, a horgászoknak és a téli vízi sportok kedvelőinek rossz hír. A kevés víz ugyan könnyebben fagy be, mint a sok, viszont ekkora mértékű ingadozásoknál közel sem olyan stabil a jég, mint amilyen ilyen hidegben lehetne. Röviden: bármelyik kisebb áradás vagy vízszint-emelkedés tönkreteheti a korcsolyázásra alkalmasnak tűnő jeget. Arról már beszélni is alig érdemes, hogy hogyan hat mindez a folyami teherszállításra. Nem véletlen, hogy a vasmű már évek óta jelentős nyersanyag-készletekkel készül a téli időszakokra, nehogy a termelésben fennakadást okozzon a negyed-, sőt, hatodterheléssel járó uszályok miatti áruhiány. A főmeder egyre gyakrabban előforduló mínusz ötven centiméter körüli "vízállása" nemcsak számtalan zátonyt jelent a hajózó útvonalakon, hanem azt is, hogy a zsilip nélküli mellékágak gyakorlatilag kiszáradnak, ezzel alaposan veszélyeztetve az élővilág téli túlélését, de azt is, hogy a zsilipekkel visszatartott mellékági vizek (lásd a ráckevei Dunát) erősen pangani fognak, ami ugyancsak nem használ a halaknak, madaraknak. A sűrű és nagymértékű vízszint-ingadozás még a parti védműveket is súlyosan károsítja, ami pedig majd az esetleges hirtelen és erős tavaszi, kora nyári áradások idején fizetteti meg az árát. Egyszóval: jobban örülnénk több víznek a Dunában télen is...

Pekarek János

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások