Hírek

2016.02.07. 18:01

Április tizedikével érkezik a tavasz

Dunaújváros – Amikor kellemetlen szagok terjedtek városszerte, olyankor szüleink csak annyit mondtak, „déli szél fúj”, és a város déli részén működő gyárakból áradó gázokat fokozottan érzékeltük.

Szente Tünde

Az Akadémiai Kiadó gondozásában, Ádám László – Boros Ferenc szerkesztésében 1979-ben megjelent „Dunaújváros földrajza” tudományos magyarázattal szolgál a jelenségre, valamint az éghajlati viszonyainkra. Egy 1960-as forrásra hivatkozva a Dunamenti-síkság és a Mezőföld határán elterülő város éghajlatának alapjellegét a hazai körzetbeosztás szerint a meleg-száraz, mérsékelten forró nyár adja meg, amely eléggé jelentős átlagos évi vízhiányban jut kifejezésre. Dunaújváros minden vonatkozásában jellegzetesen alföldi, amely a Duna-Tisza közi hátság száraz kontinentális és a Mezőföld mérsékeltebben száraz és kevésbé kontinentális éghajlati körzeteinek határán települt. A mezoklimatikus módosító tényezők közül a Duna menti meredek löszfal a legjelentősebb. Ennek domborzati hatása, elsősorban a település óvárosi részén, a lejtőkitettségtől függő mikroklímákat eredményez. A löszfal és a folyó közötti alacsony terület pedig kedvező tartósabb helyi ködök képződésére, s bizonyos időjárási helyzetekben a légszennyeződés nagyobb mérvű felhalmozódására. A városi felszínnek a természetes felszínekétől eltérő hő- és vízgazdálkodása okoz mezoklíma módosító hatásokat. A városi műfelszín hatásai elsősorban a hőmérsékleti viszonyok módosítását jelentik, de kisebb mértékben a levegő nedvességét is befolyásolják. A szélre kifejtett városi módosító hatások lényegében csak a szélsebesség csökkentésében jutnak kifejezésre. A felhőzetnél a fokozottabb légszennyeződés miatt nagyobb téli ködgyakoriság jelenlétével kell számolnunk, míg a csapadékviszonyok urbanizációs módosítása Dunaújváros esetében gyakorlatilag nem jöhet szóba.

A kellemetlen szagokat érezni lehetett a Duna-parton is, amikor déli szél fújt

FELHŐZET, NAPSUGÁRZÁS

Az éghajlat kialakulásánál döntő szerepe van a földgömbi helyzet és a felhőzet mennyisége által megszabott besugárzás alakulásának. A felhőzet mennyiségének évi alakulása hasonló az országszerte tapasztalható képhez. Legborultabb hónap a december és a január, amikor az égboltnak átlagosan több mint kétharmadát felhőzet borítja, legkisebb borultságra pedig nyár derekán és végén, július és augusztus hónapokban számíthatunk. A város és környéke hazánk csekély felhőzetű területeihez tartozik, ami elsősorban a nyári hónapokra jellemző. Ez az éghajlati adottság visszatükröződik a nyár bőséges napfényellátottságában, ezzel szemben télen a környezethez viszonyítva több a borultság, de csupán néhány százalékos a többlete. A jelenség oka az előzőekben említett sajátos domborzati adottságokkal összefüggő helyi ködképződés. A nyár hosszabb nappali és csekélyebb felhőzete miatt igen kifejezett a napbesugárzás mennyiségének évi menete. A napsütés összes energiamennyiségének 76 százaléka jut a nyári félévre. Dunaújváros környékének hőenergia- ellátottsága országos viszonylatban is kedvező. Az évi napsütés 2100 órát meghaladó átlagos értéke alapján Dunaújváros térségét hazánk napfényben leggazdagabb területei közé sorolhatjuk.

A szabadstrand minden évszakban vonzotta a dunaújvárosiakat

A LEVEGŐ HŐMÉRSÉKLETE

A tél ezen a területen országos viszonylatban mérsékelt hidegnek minősíthető. Dunaújváros térsége jellegzetes átmenet a keményebb telű alföldi és enyhébb telű dunántúli tájak között. A tavaszi felmelegedés viszonylag gyors, a tavaszi hónapok középhőmérséklete országosan értékelve magas. Jól bizonyítja a korai kitavaszodást a 10 Celsius fokos napi középhőmérséklet bekövetkezésének átlagos dátuma. Ez Dunaújváros környékén április 10-re tehető, ami országosan a legkorábbi időpontnak felel meg. A nyár és az ősz az ország többi tájaihoz viszonyítva mérsékelten meleg. Dunaújváros relatív nedvessége novembertől márciusig néhány százalékkal magasabb, mint a Dunától távolabb fekvő és városhatásoktól mentes bajai állomáson. Ez azt bizonyítja, hogy Dunaújváros sajátos folyóközeli mélyebb fekvése a téli félévben még a városhatás ellenére is kedvez a nedvesebb levegő „megrekedésének”. Az iparilag szennyezett levegő több kondenzációs magvat is tartalmaz, amely fokozza a téli ködhajlamot. Ezzel szemben a nyári hónapokban, amikor a légnedvesség szabályozásában nagyobb szerepet kap a növényzettel borított felszínek párolgása, a zöldfelületekben szegényebb város levegőszárító hatása domborodik ki.

A VÁROSI SZÉL

Dunaújvárosban éppen úgy, mint a Mezőföldön, jellegzetes az É-Ny-i szél uralma (Magyarország éghajlati atlasza II. Adattár, 1967). A Duna medervonulatának csatornahatása, amely a Dunamenti-síkság délebbi területein (Kalocsa, Baja környékén) igen jellegzetes és az ottani É-i és D-i szelek nagyobb gyakorisága élesen tükröződik, Dunaújvárosnál nem mutatható ki. A város légszennyeződése szempontjából kritikus szélirányokhoz (DK-től DNy-ig) viszonylag kevés óra tartozik. Esetenként termikus módosító hatás áll fenn, elsősorban nyáron és zömmel a délutáni, esti, éjszakai órában. A város kőburkolatának és épületfalainak hő-visszasugárzása miatt a városcentrum fölött a környezethez képest magasabb a hőmérséklet, és az a város fölött termikus feláramlást eredményez. A felemelkedő levegő pótlására a talaj közelében a város peremei felől a centrum felé tartó lassú levegő-beáramlás alakul ki.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!