Szombaton zárult és talán végleg elköszönt az Éjszakai Átszálló

Álltunk pénteken kora este a Secco&Fresh páros (Keresztesi Botond, Szigeti Árpád) látványos és a városképbe illeszkedő freskója előtt ha már Uitz Terem, akkor illett is az idei Átszállóhoz egy Uitz Béla plakátot újragondoló munka és némileg megtörten Fehérvári Tamás ötletgazda és főszervező bejelentette, hogy a 10. tehát az idei Éjszakai Átszálló volt az utolsó járat. A főként fiatal és tehetséges kortárs alkotókat, zenekarokat, kortárs művészeti projekteket évről évre ötletesen és merészen tálaló fesztivál tehát becsukja a kaput.

E dolgozatban nincs terünk, hogy bővebben meséljünk az Éjszakai Átszálló történetéről, ám annyit rögzíthetünk, hogy a 2003-ban indult összművészeti seregszemle gazdagította, színesített Dunaújváros kulturális kínálatát, országos ismertséget vívott ki magának. Tény, az idei ötnapos menet remek programsora ellenére szerény látogatottság mellett zakatolt végig állomáshelyén, a Kortárs Művészeti Intézetben. Pedig! Tavaly novemberben úgy tűnt, az Éjszakai Átszálló újjászületet. A lelkes és főként önéntesekből álló állomásfőnökség jól találta meg az egyensúlyt a művészeti projektek, kiállítások és a zenei kínálat tekintetében. Egy-egy estén több száz utas is bejelentkezett átszállásra, olyanok is, akik korábban nem voltak rendszeresen látogatók a Kortársban. Idén, augusztus utolsó hetében ez sajnos nem így alakult. A Csakoda csoport alkotógárdája és megsüvegelendő missziója köré épített fesztivál számos kiváló tárlattal jelentkezett, elég ha csak Dés Márton és Bálint Bence Füstkultúra című kiállítását, vagy Keresztes Zsófi Sufni címmel jelentkező rendetlenkedő tárgyak installációját említjük. A zenei vagonokat is jó ízléssel pakolták egybe, bár a legtöbb fellépő elé/mellé illett volna alaposabb útbaigazítás. Az Átszálló nagy felfedezettje ezúttal a Szagos Hörgigekkók néven üzemelő testvérpár zenei kalandja volt, ha van idejük az videómegosztókon érdemes utánuk keresni. A napi bontásnak megfelelően volt érvényes és hiteles raptanoda: Szőke Gazsi, taposós stoner rock: Band in The Pit és Nyári Vasalás címmel agyalós kortárs zenei produkció is Baráth Bálint, Détári Anna és Nagy Ákos tálalásában. Mindezekhez társult, egyfajta napi menüként a Trapp Dominika és Mécs Miklós vezette BudMeal étterem, amely estéről estére fontos üzeneteket közölt (volna), csak egy menüsort említenék: a létminimum feléből élők társaságának menüje... Sajnos, a fesztivál is a létminimum fele alatt üzemelt, néhány bevállalós támogatót nem számítva, önkéntesen és önköltségi alapon. Összeségében az Átszálló idén is teljesítette vállalt feladatát: olyan produkciókat hozott Dunaújvárosba, amelyek ötletesek, értékesek voltak, bár nem minden esetben habkönnyen fogyaszthatók. Köszönet érte az Átszálló csapatának és a KMI fáradhatatlan munkatársainak.