Aki állatot bánt, embert is fog

Azt mondják, hogy aki rosszul bánik az állatokkal, az rosszul bánik az emberekkel is. A mondás igazságát könnyű belátni - ráadásul bizonyítékok is alátámasztják.

Létai Attila, az Első Magyar Állatjogi Alapítvány vezetője emlékeztetett minket arra az állatkínzási esetre, ami hét évvel ezelőtt történt Kisapostagon. Akkor egy May nevű kutyát bántalmaztak rendkívül durván: gyakorlatilag szétverték a fejét. Nagy erőfeszítések árán mégis sikerült az állatvédőknek megmenteniük a kutya életét, de a jószág maradandó sérüléseket szenvedett, többek között epilepsziás lett, máig menhelyen él. Kínzója azóta elhunyt. Tanulságos azonban, hogy az állatkínzó gyermeke később, már felnőttként alaposan gyanúsítható lett egy emberöléssel...

Kell ennél jobb bizonyíték a cikkünk kezdetén idézett mondásra?

Íme, egy örökbefogadott jószág: Maxi, a kiskutya, aki alaposan meghálálta gazdái jóságát, sok örömet szerez nekik vidámságával, ragaszkodásával, és minden együtt töltött percért hálás!

Mindezt azért idéztük fel, mert a kormány a nyári megbeszélések után újabb konzultációt kezdeményezett civil szervezetekkel az állatvédelmi törvény módosításáról. A tervek szerint lényegesen szigorítanák az állatkínzás miatt kiszabható büntetési tételeket. Alapesetben kettőről három évre nőne az adható börtönbüntetés felső határa, a különös kegyetlenséggel elkövetett esetében a szabadságvesztés felső határa pedig öt évre emelkedne. Ez összhangban van azzal, hogy idén februárban több állatvédő szervezet aktivistái tüntettek a magyar országgyűlés épülete előtt, a törvényi szigorítás érdekében.

Merlot, az adonyi szőlőhegy szeretetre méltó ebe

Környékünkön szerencsére ritkán fordul elő állatok bántalmazása, kínzása: az állatjogi alapítvány fennállásának tizenhárom éve alatt két ilyen esettel találkoztak, Max története volt (eddig) az utolsó.

Vagy csak nem derülnek ki az ilyen esetek?

Létai Attila szerint az alapvető probléma az állatkínzásról szóló jogszabályokkal nem az, hogy túl enyhék - bár a büntetési tételek szigorításával egyetért. A fő baj azonban az, hogy a bíróságok ritkán alkalmaznak szigorú büntetést, a bíróságok elé kerülő esetek többsége felfüggesztett szabadságvesztéssel ér véget.

Ennek pedig csekély a visszatartó ereje.

Ez látszik a napi sajtó híradásaiból is. A Népszava összegyűjtötte az utóbbi hónapok legkirívóbb eseteit. Májusban Jászapátiban megrázott az áram egy gólyát: két 15 éves ezután eltörte a madár lábait és szétverte a fejét.

Ennek a cicának még neve sincs, most mindenesetre új, örökbefogadó gazdát keres Rácalmáson Fotó: Zsedrovits Enikő

Pár nappal ezután a Pilisben krosszmotorosok kergettek egy vemhes őzsutát. Kőbányán felgyújtottak egy vadkacsát és magára hagyták. Kazincbarcikán öt-hatéves gyerekek focilabdának használtak, halálra rugdostak egy kölyökkutyát. Pesten, a XIII. kerületben felgyújtottak egy sünt. Sárospatakon lelőttek két kutyát, az orrukat pedig levágták.

Az elképzelések szerint nem csak a büntetési tételeket szigorítanák a törvényben, hanem vétségből bűntetté minősítenék az állatkínzást, és az állatok jogait más területen is bővítenék. Így például alaposabban szabályoznák a tartás feltételeit.

A legfontosabb azonban az lenne az állatvédők szerint, hogy a hétköznapi szemlélet is változzon: senki ne nézze el az állatok kínzását, a rossz tartási körülményeket. Tudjuk: ki hogy bánik az állattal...

A mi kis családunk állatszerető, túlságosan is az. Otthon most egy tengerimalacunk van, de a kicsinek a nagyszülőknél kutyája is. A Duna-parti nyaralónkba beköltözött már egy mókus, egy nyest és bármilyen hihetetlen, egy vaddisznó család is. Remekül megvagyunk. A hétvégén ismét gyarapodtunk. Egy kivert, csontsovány blöki keveredett az adonyi szőlőhegyen lévő terciánkra. Az, hogy nagyon éhes, rögtön kiderült, és hamarosan az is, hogy rendkívül szeretethiányos. Nem volt mit tenni, be kellett fogadni. Szívszorító volt, hogy amikor meg akartam simogatni egyből összerezzent, védekezett. Valószínű ezt a kutyát verték. És ilyenkor jut az ember eszébe fájdalmas gondolatokkal, egy védtelen állatot, hogyan tud valaki agyonverni. Még a hokiban is szabály, a jégen fekvőt nem bántjuk, felsegítjük.