Hírek

2013.06.02. 17:16

Az életmódváltás segíthet az érbetegeknek

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy napjainkban az érszűkületet, a visszér problémákat népbetegségnek is nevezhetjük. Erről beszélgettünk Mikola József érsebész főorvossal.

Matók János

Az érszűkület és a visszér betegség is jelentős életminőség romlást eredményez  - mondja Mikola József érsebész

- Mindkettő olyan betegség, amelynek eredményeként jelentős életminőség romlás, illetve járóképtelenség alakulhat ki - mondta Mikola József érsebész, főorvos. - Talán az érszűkület az látványosabb, és hirtelen tragikusabb állapotromlást is okozhat. A másik nagy betegségcsoport, a visszeresség az kevésbé tragikus, de jelentős életminőség romláshoz vezet, a panaszokkal, nehéz láb érzéssel, duzzanatokkal, a bőr kifekélyesedésével. Ezek a népbetegségek között előkelő helyen állnak. Jelentős befolyásoló tényezőként, az örökletesség, a megváltozott életmód hozza létre a betegségek nagyobb előfordulását. A visszérbetegség aktualitása fiatalabb korban még kevésbé, de 50 éves kortól már jelentős számban, a lakosság 50-60 százalékában megjelenik, különböző, a kezdetitől a már jól látható fokozatokban.

- Mi a gyógyítás útja?

- Ezeknek a gyógyítása különböző. Ki kell hangsúlyozni, hogy az egyik nagy csoport nem gyógyszeres, hanem az életmód változás lehet, amikor a betegnek oda kell figyelni a megfelelő étkezésre, az anyagcserére, a mozgásra. Egy visszérbetegségre hajlamos embernek a megfelelő mozgást, sportolást is ki kell választani, hiszen nem szerencsés, ha például súlyemeléssel foglalkozik, ezekben az esetekben sokkal inkább az úszást, és végtagokat kevésbé megterhelő sportokat tudom ajánlani. Természetesen vannak gyógyszeres kezelések is, amelyek a megfelelő életmóddal együtt enyhítik a panaszokat. De vannak különböző műtéti megoldások is. A statisztikákból kiderül, hogy évente 10-12 ezer visszérműtétet végzünk. Ez hatalmas szám, ha figyelembe vesszük,hogy leginkább az ötvenes korosztályban kezdődik a visszér betegség. Egy műtét után a lábadozás általában egy hónap, s ha kiszámolnánk a táppénzes napok számát, ez horribilis költséget jelent a társadalomnak. A beavatkozásnál különböző irányzatok léteznek, s egyértelmű, hogy a kevesebb sebzéssel járó műtéti megoldások a legpreferáltabbak. A visszérműtétek során is, öt-hat éve forradalmi változás következett be.

- Ez miben nyilvánul meg?

- Nem az úgynevezett sebzéssel jár a műtét, hanem apró szúrásokkal, és vékony, rádiófrekvenciás katéter bevezetésével a vénába. Ez nem igényel teljes altatást, helyi érzéstelenítéssel elvégezhető. A katéteren keresztül megfelelő mértékű rádiófrekvenciás energiát vezetnek a véna falára, az ott található kollagénrostok a hőhatás következtében összezsugorodnak, így a véna lezárul. Az így eltávolított visszér vonalán nem észlelhető vérzés, bőrpír, vagy fájdalom. A beavatkozás után a beteg eltávozhat, egy-két napig ágynyugalom, és speciális, kompressziós harisnya használata ajánlott, majd újra aktívan élhet , s dolgozhat. Az eddigi tapasztalatok szerint ezzel az eljárással az esetek több, mint kilencven százalékában nem volt visszaesés.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!