2017.04.14. 16:45
Az alapos kutatómunka után kirajzolódni látszik a monostor története
Az előadó utalt arra, hogy Szent István által megteremtett XI. századi magyar egyházi rendszer egészére nézve fontos megállapítások fogalmazódtak meg, kihangsúlyozta, hogy Szent István a keresztény egység jegyében teremtette meg Magyarország egyházi rendszerét, amelynek egyik legfőbb jellemzője a Trianon utáni időkig fennálló magyar királyi főkegyúri jog volt.
Külön kiemelte Szent István király által a keresztény egység jegyében megnyitott szentföldi zarándokutat, amely szerint a monostorok legdicsőségesebb korszaka a XI-XII. század volt.
Korzenszky Richárdot idézve, hogy „A bizánci kereszténység jelenlétét régi helyneveink közül több is tanúsítja, legszembeötlőbben talán ... Pentele Szent Panteleimon kolostora".
A „magyar Pentele helynév a görög Pantaleimon személynevet rejti magában".
Szent Pantaleonnal kapcsolatban Mesterházy Károlyt idézte: „Szent Pantaleon tiszteletének magyarországi elterjedését csak Bizánc felől magyarázhatjuk. Legjelentősebb monostora Dunapentelén volt, ahol görög apácák voltak egykor."
Érszegi Géza: „A pentelei monostor védőszentje, Szent Pantaleon segít meghatározni a lakóit is. A védőszentből követezik, hogy Pentelén férfi szerzetesek éltek. Az „emberi emlékezet megőrizte számunkra azt a tényt, hogy görög szertartású szerzeteseké volt a pentelei monostor".
Pentele középkori görög monostora jelentőségének megértéséhez a X-XIII. századi magyar-görög kapcsolatrendszer,megismerése szükséges.
Itt Révész Évától idézett: „A XI. század folyamán több ortodox monostor létesült az ország területén (Dunapentelén a Szent Pantaleon monostor (I. István-kori), Visegrádon a Szent András monostor (I. András-kori), Szávaszentdemeteren a Szent Demeter monostor (I. István-, I. András- vagy Salamon-kori.
Dr. Diószegi György Antal művelődéskutató lenyűgöző előadásban részletezte kutatásait
Ezt követően Szentgyörgyi Rudolfot kutatását ismertette: „Tihany és Dunapentele monostorainak alapítása szintén lehet akár viszonylag korai is, hiszen e monostorok - ez is jellemzően a görög alapítások sajátja - elzárt, nehezen megközelíthető helyre, e két esetben szigetre telepedtek.
Ezután Érszegi Gézára hivatkozott aki a következőket írta: a tatárjárást követően az „elhagyatott Szent Pantaleon monostorban", Pentelén lakókon a „veszprémvölgyi Szent Katalin zárda Pentelére települt apácáira" kell gondolnunk. Ezen apácákról azt is rögzítette: „beginák, vagyis görög apácák" voltak, akik a nevüket „a legszegényebb középkori rétegek viseletéről, a nyers, fehérítetlen gyapjú színéről veszik, ugyanis ilyen ruhákban jártak a beginák".
„A 14. század elején, amikor I. Károly király (1308-1342) eladományozza Becsei Imrének a pentelei monostort, akkor azt jelentették a királynak, hogy abban hajdan beginák, vagyis görög apácák laktak. Tudjuk ugyanis, hogy a későbbiekben, a tatárjárás idején (1241-1242) elpusztított monostorba IV. László király (1272-1290) kegyes adománya révén beginák költöztek. A görög szerzetesek emléke ötvöződött itt a 13. század utolsó negyedében néhány évig itt lakó beginák emlékével. A görög szerzetesek és a beginák ittléte között eltelt négy évtized elég volt arra, hogy a tények időrendjét eltüntesse, de magukat a tényeket nem tudta elmosni."
Dr. Diószegi György Antal olyan kutatási eredményeket közölt előadásában, amik eddig ismeretlenek voltak az újvárosi hallgatóság körében. Előadásának fontos ismeretei útmutatók lehetnek monostorunk történetének szélesebb körű megismeréséhez.
A Pentelei Monostor Konferencián dr. Diószegi György Antal művelődéskutató lenyűgöző előadásában halhattuk Szent István királyunk - Pentele Monostora - Veszprém és a Szerémség - görög összefüggéseinek fényében című előadását.
