Dunaújvárosban is gyertyát gyújtottak a világháborút lezáró békeszerződés emlékére

Az első világháború a második világháborúig csak nagy háborúként szerepelt a köznyelvben. A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, amikor Ferenc Ferdinánd trónörököst Gavrilo Princip lelőtte, de kitörésének valós okairól ma is vitatkoznak még a történészek. Az tény, hogy egész Európa készen állt egy háborúra. A hadi események a Szerbia elleni osztrák magyar hadüzenettel kezdődtek meg. Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam mondta I. Ferenc József a háború kitörése előtt. Pedig az Osztrák-Magyar Monarchia egyáltalán nem volt felkészülve a háborúra. Ezt bizonyítják a veszteségek is. Hétmillió nyolcszáz ezer volt a mozgósítottak száma és hétmillió volt az áldozat, ez a mozgósítottak kilencven százalékát jelenti. Ez toronymagasan kiemelkedik a háborúban résztvevő országok közül. Az Osztrák-Magyar Monarchia után Oroszország következik 76.3 százalék veszteségrátával. Az is árulkodó szám, hogy a jóval nagyobb Oroszországban tizenkét millió volt a mozgósítottak száma. De érdekesnek tűnhet az is, hogy az Egyesült Államok négy millió háromszázezer embert mozgósított, és a veszteség rátája mindössze nyolc százalék volt.

Ferenc Józsefnek tisztában kellett lennie, hogy Szerbia megtámadásával Oroszországgal is szembe ment a monarchia. A monarchia a kezdeti sikerek ellenére vereségre volt ítélve a háborúban 1918 elején 60 hadosztállyal várta az osztrák magyar hadsereget. A monarchia viszont csak 54 hadosztályt tudott csak kiállítani. További súlyos gond volt az utánpótlás megoldása. A hadianyaggyártás az előző évhez képest felére csökkent, az élelmezést sem tudták megoldani. A katonai vereséget követte a Monarchia felbomlása: október 21-én az osztrák Ideiglenes Nemzetgyűlés bejelentette az elszakadást a birodalom többi részétől, egy héttel később kihirdették Csehszlovákia megalakulását, Budapesten kitör az őszirózsás forradalom.

Az Óvárosban emlékezett meg körülbelül harminc ember a Compiegne-i fegyverszüneti egyezmény aláírásáról. Képünkön (jobbról) Szemenyei István, a Rudas iskola igazgatója

A világháború lezárásaként a trianoni békeszerződés a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait. Magyarország területének kétharmadát vesztette el. Talán nem túlzás, hogy az ország a mai napig nem heverte ki Trianont.

Az első világháborút végül a Compiegne-i fegyverszüneti egyezmény zárta le. 1918. november 11-én írták alá a franciaországi Compiegne közelében található erdőben álló vasúti kocsiban az antanthatalmak, valamint a Német Birodalom képviselői. Az egyezmény aláírásával beszüntették a harccselekményeket a nyugati fronton. Az antant részéről a fő szerződő fél Ferdinand Foch marsall volt, míg Németországot Matthias Erzberger államminiszter képviselte, akit később a szerződés aláírása miatt meggyilkoltak. 22 évvel később, 1940 júniusában ugyanebben a vasúti kocsiban írták alá Franciaország megadását 1940. júniusában. A kocsit ezután a Német Birodalomba szállították, ahol később a szövetséges bombázások áldozata lett.