Jovány Barbara a vak, epilepsziás, agydaganatot túlélt, árva lány szeretné felújítani lakását

Jovány Barbara egy elképesztő, remek ember! Én még úgy nem tudtam vele beszélni, hogy ne vidított volna föl, ne töltött volna el a jövőbe vetett bizalommal, ne adott volna számomra példát, ne bizonyította volna be a madáchi bölcsességet: ember, küzdj és bízva bízzál!

Jovány Barbara hatéves kora óta vak, epilepsziás, agydaganatot túlélt, árva lány.

Legutóbb nagymamáját veszítette el. Nagymamáját, aki ráhagyta egyetlen vagyonát, a lakását, amit Barbara (barátai és támogatói segítségével) egy évvel ezelőtt kezdett el felújítani. Ahogyan beszámoltunk róla, volt általános iskolai tanítónője, Huszti Józsefné jótékonysági koncertet szervezett az ő javára a Bartókban tavaly, hogy legyen egy kis pénz, amivel nekivághatnak a lakás felújításának.

Sok anyagot, kelléket meg is vásároltak abból a koncert-bevételből, kaptak is még pluszban kádat, radiátort, ezeket a jóbarátok közreműködésével be is szerelték a lakásba. Ám a felújítás még közel sincs készen.

Barbara arról álmodozik, hogy az idei karácsonyt már az új, saját, önálló, szép lakásában töltheti el. Egyelőre ez csak ábránd.

De addig sem tétlenkedik, s főleg nem kesereg! Nem olyan a természete...

Rendszeresen jár Pestre, a Vakok Intézetébe, ahol iskoláit végezte, agyagozni, kézimunkázni tanult. Máig remek kis agyagfiguráiból, gyöngyfűzéseiből egészíti ki nyugdíját a 26 éves lány. Kirakodóvásárokon, búcsúkon árulja műveit amivel egy korábbi riportunkban (Szigeti Sándor kollégánk kitűnő írásában) kiérdemelte "A lány, aki a kezével lát" címet.

Barbara a jövő héten is Pestre készül, ahol kézimunkázó társaival egy előkelő fővárosi hotelben rendezett vásáron vesz majd részt. E rendezvénynek a remélhető készpénz-bevétel mellett egy másik jótékony hatása is várható: az árustársak által készített süteményekből, ami marad, azt a résztvevők elosztják egymás között. Így Barbara is finom falatokra számít.

Megjegyzendő, hogy e közösségben, ha névleg is, de annál jelentőségteljesebben: örökbe fogadták Barbara remek vakvezető kutyáját, Happy-t is, a példás magaviseletű aranyszőrű retrivert.

Barbara jelenleg a Dózsa-II. városrészben lakik, nem messze egykori általános iskolájától. Tanítási időszakban onnan kapja az ebédet, az iskolakonyháról, és kései diáktársait is kézimunka-fortélyokra, agyagozásra tanítja. Ám előfordul, hogy csak úgy bemegy az iskolába (ahol mindenki szeretettel, barátsággal fogadja), hogy a kicsik simogathassák a kutyáját. Ez a gyerekeknek élmény, Barbarának felüdülés: őszinte emberi társaságban lehet...