Bevinni az otthon illatát

Gyenes Józsefné, a Dunaújvárosi óvoda vezetője mosolyogva meséli, hogy gyakorló szülőként még ő is elkövetett néhány hibát, holott óvónő létére tudta, a gyereknek a hosszú búcsúzkodás soha nem tesz jót.

Éppen az ilyen helyzeteket elkerülendő, minden bölcsődébe ellátogatnak, hogy a bölcsődések szüleinek elmondják, hogyan is zajlik az óvodákban a beszoktatás. A szülő több lehetőség közül választhat. Most már az óvodák is nyitottak arra, hogy legyen beszoktatás - ami eddig nem volt. Ilyenkor a szülővel megy a pici az első héten, vagy két hétben. Először több időt tölt a szülővel, azután anyuci egyre hosszabb időre ellopakodik, de valamennyi időt mindenképpen együtt töltenek el az új helyen. Sok gyereknél ez nagyon célravezető, de fontos leszögezni, az igazi beszoktatás azért akkor kezdődik, amikor a szülő már nincs ott. Addig a gyermek egészen biztosan biztonságban érzi magát, mert a gyerek mindvégig tudatában van, hogy ott az apa vagy az anya. Amikor már nem marad az apa vagy az anya, akkor kezdődhet a baj.

Sokat segíthet egy kedvenc játék vagy rongydarab, ami az otthon illatát idézi fel a kicsikben
Fotó: Ady Géza

Az óvodavezető magánemberként és vezetőként szerzett tapasztalatai szerint nagyon bevált módszer a drasztikus nagyhalál . Ilyenkor részt vesznek egyszer együtt egy ismerkedésen augusztus végén a gyerekkel, de szeptemberben, amikor már minden gyerek ott van, mégis megijeszti az apróságot, hogy hirtelen mennyi gyerek között van. Éppen ezért azt javasolják a szülőknek, hogy tavasszal, a beíratásnál kukucskáljanak be a csoportokba, beszéljenek sokat a gyerekkel arról, hogy mi történik az oviban, arról, hogy apa és anya elmegy majd dolgozni és ő addig ott fogja megvárni őket. Arról, hogy sokat fog játszani, sok mondókát tanul majd. Folyamatosan tudatosítani kell benne a helyzetet. Szerencsés, ha délutánonként benéznek egy kicsit az óvodába, megismerkednek az óvónővel, minél alaposabban. Így könnyebben megszokja, hogy oda fog járni. Még büszke is lesz rá. A félelmet a várakozás izgalma váltja fel.

A másik lehetőség, hogy az első napot rövidre fogják, akkor már délben hazaviszik a gyereket, de a második nap már otthagyják. Akad olyan gyerek, aki könnyen leválik a szüleiről, mintha az óvodába született volna. Nála néhány hónap múlva lehet egy mélypontra számítani, amikor rádöbben, hogy mindig oda kell járnia. A másik típusú gyerek az első hetet hatalmas sírásokkal tölti, kézből kézbe veszi át a szülőtől az óvónő. Ám nem kell kétségbe esni, a szakembereknek nagyon jó technikáik vannak arra, hogy eltereljék a figyelmüket, és rengeteg érdekes dologgal lekössék azt. Egészen biztosan akad olyan játék, ami otthon nincs neki, és érdekelni fogja, és hamarosan elfelejti a sírást. Fontos, hogy sokat beszélgessenek, együtt töltsék meg az ovis zsákot, vegyék meg együtt a belevalókat.

Fontos, hogy magával vigye az otthon illatát , egy kedvenc tárgyat, ami biztonságot ad. Ha lesznek kis barátai, már szívesebben tölti majd az időt az óvodában.