Mennyibe kerül egy fogvatartott a börtönben?

A Magyar Kriminológiai Társaság ülést tart a Fogvatartás ára című tanulmányról május 28-án, csütörtökön este öt órakor Budapesten, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A rendezvény előadói: Váradi Balázs, a Budapest Intézet vezető kutatója, Kadlót Erzsébet ügyvéd, a társaság főtitkára és Kiszely Pál, büntetésvégrehajtási dandártábornok, bv-főtanácsos. Az ülés levezető elnöke dr. Gönczöl Katalin, a Magyar Kriminológiai Társaság elnöke.

A fogvatartás ára című tanulmány a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából készült. Annak költségeit kívánja megbecsülni, hogy mennyibe kerülne a fogvatartottak jogszabályokban előírt elhelyezése, és mennyivel növeli a börtönépítés a büntetésvégrehajtás költségeit.

A tanulmányt a Budapest Intézet készítette 2014. decemberében. Szerzői: Márk Lili és Váradi Balázs.

A tanulmány a fogvatartás egy főre eső költségeit méri fel Magyarországon. Ilyen költségbecslés magyar adatokon eddig még nem készült. A célja: megtudni, hogy fajlagosan, azaz egy fogvatartottra vetítve mekkora költségnövekedést jelentene, ha a fogvatartottak száma tartósan megnőne.

Balra Csóti András bv-vezérőrnagy, bv-főtanácsos, a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka egy mélykúti zárka bemutatóján  Fotó: Ady Géza

Egy ilyen számítás elengedhetetlen a felelős szakpolitikai döntéshozatalhoz és a stratégia-alkotáshoz, mert ez tükrözi reálisan, hogy egyes, a fogvatartottak számát érintő szakpolitikai változtatások mekkora költségváltozást eredményeznének a büntetés-végrehajtásban, írják a szerzők.

Ezért kétféle lehetőségre készítettek becslést. Az egyikben feltételezik, hogy az új fogvatartottakat a mostaninak megfelelő körülmények között helyezik el. Vagyis: továbbra is 144 százalékra telítődnek a börtönök.

A másik változatban az ideális körülmények költségeit próbálják felmérni. Ebben a variációban az eddig meglévő fogvatartottak körülményei nem változnának, csak az új őrizetesek kerülnének az európai normáknak és jogszabályoknak megfelelő körülmények közé. Mindkét változatban alsó és felső költség-határértéket számoltak ki a tanulmány szerzői.

Megadtak egy átlagos értéket a fogvatartottak összességére is.

Ezek szerint változatlan körülmények között, 2013-as árakon számolva egy fogvatartott átlagos éves költsége 1 598 288 (egymillió-ötszázkilencvennyolcezer-kettőszáznyolvannyolc) forint lenne. Ha viszont az újonnan bekerülők ideális körülményeket kapnának, akkor fogvatartásuk átlagos költsége évente 2 156 922 (kettőmillió-százötvenhatezer-kilencszázhuszonkettő) forintot tenne ki.

A kriminológiai társaság ülésének eredményéről természetesen lehetőségeinkhez mérten beszámolunk majd lapunk olvasóinak.

Annál is inkább, mivel a tanulmány elkészítésekor a szerzők még nem tudhattak az Európai Emberi Jogok Bíróságának azon döntéséről, amely azóta nyilvánosságra került, és lapunkban is ismertettük, mikor tudósítottunk a Magyar Börtönügyi Társaság jogi szekciójának múltheti, pálhalmai üléséről. Az úgynevezett vezető ítéletben a zsúfolt magyar börtönviszonyokat az emberi méltóságot sértőnek találták, s kártérítést ítéltek meg miatta.