Büntetik a vakriasztásokat

Megkérdeztük Farkas-Bozsik Gábor tűzoltó alezredest, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjét, mennyire gyakoriak az ilyen esetek, és mit kell tudnunk a riasztásokról.

A szóvivő elmondta, a katasztrófavédelmi szakemberek három kategóriába sorolják a riasztásokat. Van a beavatkozást igénylő esemény, amikor a tűzoltóknak valós dolga is akad, van a téves jelzés, amikor például a magas légnyomás a kéményből felszálló füstöt visszanyomja az utcába, amit észlelve a lakók esetleg kihívják a tűzoltókat, mert nagy füstöt láttak. A harmadik fő kategória, amit a civilek vaklármaként emlegetnek. Ennek a hivatalos elnevezése a szándékosan megtévesztő jelzés, amikor valaki rosszindulatúan hívja ki a tűzoltókat.

Az emelőkosaras jármű (ahogy a tűzoltók hívják, a brontoszaurusz) ezúttal feleslegesen vonult ki a Szent Pantaleon kórházhoz Fotó: Zsedrovits Enikő

Az intézményekben viszonylag egyszerű a helyzet, hiszen ahol tűzjelző berendezés van, ott az üzemeltetőnek kötelessége karbantartatni ezt a berendezést, és a működőképességüket ellenőrizni. Ezzel a téves riasztások elkerülhetők. Előfordulhat, hogy olyan munkát végeznek, amely porral, netán füsttel járhat, ilyenkor megesik, hogy elfelejtenek szólni a tűzoltóknak időben, hogy a jelzés nem tűz miatt történt. Ez azért is fontos lenne, mert ezek a tűzjelző központok automatikusan átjeleznek a katasztrófavédelemhez.

Fontos tudni, hogy egy emberi hanyagság miatt bekövetkezett, pláne szándékos téves riasztás esetén a katasztrófavédelem a kivonulás költségét megtérítteti az okozóval. Ez pedig nem csekély költség. Megvan határozva, hogy melyik gépjárműnek mennyibe kerül egy kilométere, mennyi a rezsióradíja , és a rajta ülő tűzoltóknak is meg van határozva az óradíja, és egy kiemelt riasztás esetén ez bizony több tízezer forintos tétel lesz. A szándékos félrevezető riasztás esetén mindemellett feljelentést is tesznek a rendőrségen szabálysértés miatt. Ennek van is visszatartó ereje, hiszen a statisztika azt mutatja, hogy csökken a szándékos félrevezető risztások száma.

A tűzoltósági statisztika szerint a legmagasabb a beavatkozást igénylőm események száma, ezt követik a téves jelzések, és a legkisebb számban a szándékosan megtévesztők állnak.

De milyen esetben indokolt hívni a tűzoltókat? Először is fontos tudni, hogy a 112-es központi segélyhívót érdemes hívni. Ott már megszűrik, hogy a hívó fél indokoltan kér-e tűzoltói beavatkozást. Ilyen központból kettő van az országban, Miskolcon és Szombathelyen. A rendszer már egy éve élesben működik, nem sokára már a mentők hívásai is ott csörögnek majd.

Nyilván, nem ildomos, és mint megtudhattuk, nem is érdemes viccelődni a tűzoltók riasztásával. Viszont fontos tudni, hogy a tűzoltóság intézményét alapvetően arra hozták létre, hogy segítsenek, nem pedig azért, hogy bírságoljanak.

Éppen ezért nem kell habozni, ha valós veszedelem keletkezett, nyugodtan tárcsázható a 112-es hívószám. Sokan nem tudják, de feladataik közé tartozik például az állatmentés is, ha valós veszélyről van szó. Minden esetben mérlegelnek, hogy szükség van-e a beavatkozásra. Ha egy ló esett a vízbe, akkor daruval érkeznek. De ha kell, macskát is mentenek.