Csernobili katasztrófa: a szovjet kommunisták a magyar elvtársak előtt is két napig titkolóztak

Nehéz megítélni, pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben (például rákban), és vannak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni, betegségüket a katasztrófa okozta-e.

A halálesetek és a megbetegedések száma növekedhetett azért is, mert a szovjet vezetés megpróbálta eltitkolni a katasztrófát, de Svédországban és Norvégiában érezték, hogy megnövekedett a rádióaktív sugárzás, és hogy a felhők a Szovjetunió irányából érkeztek. Ezután a világ megtudta, hogy mi is történt a csernobili 4-es reaktorban 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor.

Magyarországon először úgy figyelmezették a pedagógusokat, hogy olyan erős a napsugárzás, hogy veszélyes lehet a gyerekekre. A Magyar Rádióban április 28-án a 21 órás hírekben a BBC-re hivatkozva adtak hírt a katasztrófáról, de ezt az ország vezetői már hajnalban letiltották.

A csernobili négyes számú reaktorban harminc éve történt a katasztrófát okozó robbanás
Fotó: www. spatrenline.hu

Kilenc nap is eltelt a katasztrófa óta, amikor május 5-én az MSZMP szócsöve, a Népszabadság egy rövidhírben beszámolt a balesetről, utána azonban a nyugati híreket tagadó cikkek jelentek meg Csernobil témája először május 11-én került címlapra a Népszabadságnál.

Ez csak azért is nagy aljasság volt az akkori felső vezetéstől, mert nem fújta le a szikrázó napsütésben megrendezett május elsejei felvonulást. Pedig már akkor ők is tudták, hogy milyen súlyos a sugárzás, arról nem is beszélve, hogy radioaktív felhő legnagyobb dózisa, épp május elsején volt Magyarország felett. Az akkori politikai viszonyokra jellemező, hogy a szovjet testvérek a magyar pártvezetést csak két nappal a katasztrófa után értesítette a helyzet súlyosságáról.

Ukrajnára még mindig súlyos terheket ró a tragédia következményeinek kezelése, szakértők azonban már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerőmű környékét. Vannak, akik idegenforgalmi úticélnak tekintik az egykori tragédia helyszínét. Ukrán híradások szerint az extrém turizmus egyik közkedvelt célpontja lett a csernobili zóna, benne a szellemváros, Pripjaty. Egyes irodák szerveznek olyan illegális látogatásokat, amikor kísérővel a kerítés résén át, mindenféle ellenőrzést és biztonsági óvintézkedést figyelmen kívül hagyva viszik be a turistákat, akik kívánság szerint az éjszakát is a zónában tölthetik. Szerveznek továbbá - legális és illegális - vadászatokat, horgászatot is a területen.

Ma is gyakran buknak le tolvajok, akik a zónából sugárzó fémeket és fát csempésznek ki, a korábban ott lakók személyes tárgyait fosztogatják

A szakemberek azonban már több tervet is kidolgoztak arra vonatkozóan, miként lehet hasznosítani a katasztrófa által sújtott környéket. Az egyik ilyen lehetőség, hogy atomtemetőt hoznak létre a területen.

Az elhasznált fűtőelem-tároló ötlete már évekkel ezelőtt felvetődött, de megvalósításához csak 2014 augusztusában láttak hozzá az erőművet üzemeltető Enerhoatom ukrán állami vállalat és az amerikai Holtec között létrejött szerződés alapján. Egy másik kormányzati elképzelés az, hogy a területen alternatív energia előállítására alkalmas eszközöket állítsanak fel. Egy másik lehetőség a repcetermesztés a területen, amiből bioüzemanyag állítható elő. A szakemberek szerint a repce olyan növény, amelybe nem épülnek be a radioaktív szennyezőanyagok.