Hírek

2014.12.03. 20:25

Gyöngyösi László: diploma 60 évesen

Rácalmás - A leendő oktatótól az is elég lenne, ha tankörtársait végigvezetné saját gépészeti gyűjteményén...

Pekarek János

Gyöngyösi László (repülőzubbonyban, vasutasnadrágban) egy igazi mozdony igazi vezetőállásában a minap, rácalmási történelmi, gépészettörténeti és fegyverismereti gyűjteménye termében

Gyöngyösi László ötvennyolc éves rácalmási autószerelő mester másfél évvel ezelőtt úgy határozott, hogy főiskolai diplomát szerez. Gépészmérnöki szakon. Azért, hogy (mint látni fogjuk) kiterjedt szakmai tudásából minél többet átadhasson az ifjabb nemzedékeknek.

Mindennek érdekében újra le is érettségizett. Mára már teljesítette az első évfolyam követelményeit, a másodikat folytatja. Ha valami nagy baj nem jön közbe, akkor éppen hatvanévesen átveheti mérnöki diplomáját. Számos más, mind gépészettel kapcsolatos okmánya mellé.

Nevezettet mi csak Gyöngyösi mesterként, a halálraítélt autók újraélesztőjeként és egy hatalmas, izgalmas, maga gyűjtötte autóipari, vasúti, repülőtechnikai és fegyverarzenál alapítójaként ismerjük.

De ő a jelek szerint mindig meg tud lepni mindenkit. Minket is...

Kezdjük el felsorolni, milyen szakmákkal is rendelkezik reménybeli mérnökünk, Gyöngyösi László. Először is mozdonyvezető lett ő, mi több, húsz éves korában fővonali főmozdonyvezető, minek következtében joggal és büszkén követeli meg magának a „vezér úr” megszólítást. (Megjegyzem: sosem esett nehezemre ezt megadni neki...) Ezután repülőgépvezető és repülőgépszerelő lett belőle. Idézném régi mondatát, minden repülő ejtőernyősökkel szembeni régi mondatát: „Ép ember ép ésszel ép gépet nem hagy el.”

Ezek után megszerezte az autószerelői vizsgát, később autószerelő mester lett. Közben gépszerelő és géplakatos végzettséget is elért. Fegyvermesteri oklevele is van. S el ne felejtsük: mint hajóskapitány is komoly hajóskönyvvel rendelkezik! Nos, lehet, hogy a hajszárítókhoz és a csekkszelvényvágókhoz nem ért (bár: miért ne értene?), de úgy tűnik, hogy amiben gép van, azt ő tudja szerelni és vezetni. Kivéve talán az űrhajókat...

Csoda-e, ha Gyöngyösi mester egyszer csak úgy érezte, hogy valami mást, valami többet is kell adnia az utókornak, a fiatalságnak annál az igen tekintélyes gépészeti gyűjteménynél, ami rácalmási műhelyét (tuszkulánumát, bunkerét: a nem kívánt rész törlendő) már eddig is koronázta? Nem csoda. Úgy érezte, hogy neki komoly szerepe lehet a mai fiatalság gépészeti, műszaki kultúrájának emelésében. Ezt egyébként már bizonyította, amikor a Dunaújvárosi Főiskola (DUF) gépészeti tanszéke számára olyan gépmetszeteket készített, autómotorokból, egyebekből, amiknek méltán járnak csodájára a tanulók is, nem csak a magamfajták. Tanítani szeretett volna – ahhoz viszont mindenképpen főiskolai végzettségre volt szükség. Hát legyen, gondolta, több évtizedes műszaki, gépészeti tapasztalattal, és jelentkezett a DUF gépészmérnöki szakára. Ott az mondták neki, hogy az egykori érettségijében szereplő kettes matematikai érdemjegy, khm, egy kissé karcsú a főiskolai felvételihez. Sebaj, mondta magában Gyöngyösi mester, és nem protekcióhoz nyúlt, nem mozgatta meg igen számottevő ismeretségi körét, hanem magántanárt fogadott, aki fél éven át készítette fel, majd újabb érettségit tett – ezúttal kitűnő matematikai érdemjeggyel, minek következtében felvették a főiskolára.

Most már a második évfolyamot végzi, és a jelek szerint (kevés okunk van ebben kételkedni) alig két esztendő múlva, éppen hatvanéves korában át is veszi diplomáját. Vagyis: óraadóként közreműködhet a fiatalság (szerinte manapság igen hiányos) műszaki ismereteinek növelésében! Ahogyan a vezér urat, gépszerelő mestert, pilótát és életművészt, vasúti kocsik és mozdonyok, fegyverek és repülőgép-alkatrészek nagy tudóját, kikötői berendezések fejlesztőjét ismerjük, aligha tévedünk, ha azt mondjuk: neki ebben, mármint az ifjúság műszaki ismereteinek növelésében, a gépek iránti elkötelezettség fokozásában elemi szerepe van. Mert nagy igazság az, amit ő fogalmazott meg, s ami úgy szól, hogy a számítógép nem fogja visszatenni a leesett bicikliláncot.

Holott, ugye, a biciklilánc sokkal egyszerűbb szerkezet, mint a számítógép. És mégis!

Reméljük, jelen lehetünk, amikor a gyűjteményét manapság öntöttvas kályhákkal kiegészítő mester majd, egyszer, körbeviszi birodalmán főiskolai csoporttársait, a nálánál alig negyven évvel fiatalabb mérnökjelölteket...

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!