A dohányzásmentes életért - Mit gondolnak a dunaújvárosiak a dohányzásról?

Joggal merülhet fel a kérdés, milyen összefüggés lehet a kettő között. Nagyon is van.Döbbenetes számok indították arra a Magyar Kardiológusok Társaságát, hogy felhívást intézzen a lakosság felé. Már önmagában az betegségeket okozhat, ha a fiatal a dohányfüst közelében van. A dohányzó felnőtt közelében felnövő gyerek könnyebben lesz a káros szenvedély rabja, ráadásul a passzív dohányzás jelentősen növeli a fiatalkori szívinfarktus kockázatát is.

A Magyar Kardiológusok Társasága a dohányzásmentes világnap alkalmából most kiemelten a gyerekek, tinédzserek védelmében emel szót, és kéri a felnőtteket, szülőket: óvják a fiatalokat! Évente több mint 1,7 millió gyerek hal meg a környezetszennyezés, illetve a passzív dohányzás, a rossz higiénés körülmények és a mérgező vegyi anyagoknak való kitettség miatt - közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A legfrissebb hazai kutatások döbbenetes számokat mutatnak.

A legfrissebb hazai kutatások szerint a tizenkét évesek (!) 4,5 százaléka dohányzik, a két évvel idősebbeknek viszont már a 13 százaléka, a kilencedik évfolyamosok 20, a tizenegyedik osztályba járóknak pedig már 37 százaléka gyújt rá rendszeresen. A dohányzás, akár annak passzív formája is, jelentősen megnöveli a szívinfarktus kockázatát, az ötven év alatti cigarettázók esetében nyolcszor nagyobb a szívinfarktus valószínűsége, mint a nemdohányzóknál.

A dohányzás jelentős élettani kockázatot jelent - különösen fiatalon - a Magyar Kardiológusok Társasága szerint Fotó: Ady Géza

A Heart című szaklapban megjelent legutóbbi tanulmány szerint idősebb korban ugyan kisebb, de még így is nagy a különbség a dohányosok és a nemdohányzók között: az 50 és 65 év közötti korcsoportban már "csak" ötször, 65 év felett pedig "mindössze" háromszor nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust a dohányosok. A kutatók szerint ez valamennyi rizikófaktor közül talán a legerősebb annak tekintetében, hogy a dohányzás mennyire megnöveli az infarktus kockázatát az ifjabb korosztályban. Hatását minden más tényezőnél hamarabb fejti ki, ezért olyan sürgős intézkedésekre hívja fel a szakma a figyelmet, amelyek segítségével a fiatalok eltántoríthatók a kipróbálásától, leszoktathatóak a dohányzásról, illetve akadályozzák, hogy a gyerekek a passzív dohányzás áldozatai legyenek.

Dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára szerint megdöbbentő, hogy a gyerekek körében ilyen sokan élnek ezzel a káros szenvedéllyel.

Ebben pedig nagy szerepet játszik a szülők magatartása. "Ha a ugyanis a szülő dohányzik, akkor a gyerek számára ez természetes lesz és nehezebben számon kérhető, ha fiatalon maga is kipróbálja. De nem csak ez tény, hanem az is, hogy ha valaki folyamatosan ki van téve a cigarettafüstnek, akkor egyrészt az addikció, a függőség is könnyebben kialakul nála, másrészt a mindennapos dohányfüst a szervezetében is komoly károkat okoz" - figyelmeztet a szívgyógyász.

"Egyrészt a fiatal szervezet sokkal érzékenyebb a káros anyagokra, másrészt a cigarettából égés közben felszálló úgynevezett mellékfüstben nagyon sok a mérgező melléktermék: ingeranyagok, toxikus anyagok, rákkeltők. Ezek a mellékfüstben nagyobb mennyiségben mutathatók ki, mint a főfüstben, amit a dohányos maga, a saját akaratából beszív!

Sok szülő - aki a lakásban, pláne a még kisebb légterű autóban rágyújt - ezt nem veszi figyelembe, pedig a saját gyereke az, aki a mellékfüstöt belélegezve ennek minden következményét akaratlanul is elszenvedi. Nagy-Britannia egyes részein még az autóban is tilos a dohányzás, ha fiatalkorú utazik benne. A dohányzó tizenéveseket nagyobb eséllyel támadják meg a fertőző légúti betegségek: a nátha, az influenza, és ezek szövődményeként a tüdő-, orrmelléküreg- és a középfülgyulladás.

Azt már nem is említve, hogy a dohányzás (akár aktív, akár passzív) az amúgy sajnos nem ritka asztmát is előhozhatja, illetve ronthatja az arra hajlamosaknál. Aki ősztől tavaszig betegen fekszik az ágyban, nem fog sportolni, vagyis növeli a szív- és érrendszeri betegségek másik legfőbb kockázatát, a mozgásszegény életmódot.

Az így felnövő fiatal már a húszas éveinek végén, harmincas éveinek elején az idősebb korosztály tipikus tüneteit produkálhatja: érelmeszesedés, koszorúér-problémák, trombózis, krónikus hörghurut. Arról nem is beszélve, mire a gyermekvállalásra kerülne a sor, a férfiak akár impotenciával is küszködhetnek, a nőknek pedig felborulhat a hormonháztartásuk, a menstruációs ciklusuk. És sajnos megnő a kockázatuk a spontán vetélésre, illetve koraszülésre is" - figyelmeztet dr. Becker Dávid.

Pusztai Ivett

Szász Mihály

Virág Zsuzsanna