Világháborús dokumentumok a filmvásznon

Akikről már csak nagyapáink mesélnek - ez a címe annak a dokumentumfilmnek, amelyet az I. világháborúról készített két adonyi filmes, Füsi Gyöngyi rendező és Filotás Mihály operatőr. Ezzel nyertek első díjat a Fejér megyei Vörösmarty Könyvtár által meghirdetett, Generációról generációra című pályázaton írtuk meg szerdai lapunkban.

Akinek ismerős a két nyertes neve, arca, az nem téved: ők készítették két éve azt a nagy port felvert és az országban bízvást páratlannak mondható táncfilmet (!), amelyen adonyi iskolások táncolják el megrázó drámai erővel a holokauszt történetét. Az az alkotás a 944 címet viselte.

Fenti képünk is szerepel az I. világháborúról szóló dokumentumfilmben: az iváncsai háborús emlékmű avatása látható rajta, az 1920-as évek elejéről. Alsó képünkön a két, pályázaton  díjnyertes filmes: Füsi Gyöngyi és Filotás Mihály

Újabb filmjükben négy idős iváncsai ember mondja el, mit hallott nagyszüleitől az első világháborúról, vagy ahogy kevéssel az 1918-as békekötés után nevezték: a nagy háborúról. Akkor még nem tudták, hogy hamarosan egy még nagyobb háború következik...

A mesélők szavai egyszerűek, a film szerkezete is a lehető legegyszerűbb, leglogikusabb: az időrendet követi. Azonban a szerkesztés feszes, és a keresetlen egyszerűség bőséges teret hagy a drámaiságnak. Különös feszültséget teremt a filmben az, hogy idős emberek a kisgyerekkorukra visszaemlékezve, a tanultakon átszűrve mesélik el, ők mit hallottak a háborút megjárt nagyszüleiktől, rokonaiktól. Az egyes történéseket eredeti fotográfiák, tábori levelezőlapok, obsitos levelek, halotti anyakönyvi kivonatok illusztrálják. A film készítői nem mulasztották el felhasználni az illusztrációk között az iváncsai helytörténeti gyűjteménynek az I. világháborúhoz kapcsolódó tárgyi emlékeket is: katonaládákat, szuronyokat, kulacsokat. Néhány jelenet aláfestéséhez azok a filmrészletek szolgálnak, amelyeket az operatőr egy észak-olaszországi úton vett fel: akkor első világháborús magyar hadisírokat kerestek fel az egykori frontvonalon.

Az első díj mindenképpen megérdemelt: ugyan a film mindössze két hét alatt, majdnem szó szerint éjjel-nappali munkával készült el tavaly novemberben - mégis megfelel a dokumentumfilm követelményeinek. Hiteles, tárgyilagos, pontos. És megrázó...

A felvételeket dvd-lemezekre másolják, és a március 20-i iváncsai ősbemutatón azokat meg is lehet vásárolni.

Füsi Gyöngyi (aki Iváncsán él, az adonyi művészeti iskolában tanít kortárs táncot, színjátszást) és Filotás Mihály (nyugdíjas mozdonyvezető, az egykori agárdi Tó TV volt és az adonyi közösségi televízió mai munkatársa) már a következő közös filmjükre készülnek. Az a II. világháborúról szólna, s elkészítéséhez az adonyi TV egy másik munkatársát, Lantos Andreát is közreműködésre kérnék. Csakúgy, mint Rózsafi János levéltárost, hadszíntérkutatót, aki több könyvet publikált már az Adony környéki harcokról. Sok olyan ember van még köztünk, akik maguk is átélték az utóbbi világháború szenvedéseit: számukra is fontos lenne ez.

Mivel nagy csaták dúltak Adonynál 1944-45-ben, nagy film várható róluk!