Munkásművelődési Központ és Könyvtár, MMKK: már 40 éve

Szécsenfalviné Lukács Mária 25 éven át vezette az időközben különvált József Attila Könyvtárat. Az évfordulón felelevenítettük a múltat és latolgattuk a jövőt. Először arról faggattam, mi kapcsolható a személyéhez a kedvenc költőjéről elnevezett intézmény történetében. Méri szerényen hárít, úgy fogalmaz, a könyvtárban mindig is egy nagyon jó kollektíva dolgozott, kiváló szakemberekkel. Például az, hogy az országban elsők között kapcsolódtak be a számítógépesítésbe, Katona Zsuzsa érdeme, ő forszírozta a technikai fejlesztéseket. Debrecenből vették át a számítógépes kölcsönzési programot, így a székesfehérváriaknál előbb tértek át az új rendszerre. Miként az sem volt szokványos, hogy egy város könyvtári ellátását a szakszervezet oldja meg, márpedig Dunaújvárosban így történt, és az sem általános, hogy a művelődési ház a könyvtárral egy intézményként működjön.

Éveken keresztül nagy népszerűségnek örvendett a könyvek házhoz szállítása, havonta egyszer körbejárták a mozgásukban korlátozottá vált rendszeres olvasóikat. Az országban elsők között az itteni gyermekkönyvtári részben alakult meg Érdi Márta televíziós műsora mintájára, illetve azt megelőzően, egy nagy múltú, gyermekeknek szóló irodalmi folyóirat nyomán a Cimbora klub, Törökné Antal Mária és Kálnay Adél irányításával.

- A pályafutásom alatt megváltoztak az olvasói szokások. Emlékszem azokra az időkre, amikor az olvasóterem tele volt általános- és középiskolásokkal, házi feladatokra, tanulmányi versenyekre, nyelvvizsgákra készültek - tekint vissza a múltba Méri. - Ma ilyen célból nem jönnek a fiatalok, mert a világhálón keresztül mindent elérnek. Azért bízom abban, hogy készülnek még könyvek, s a meglévőket sem dobják ki. Kíváncsi leszek arra, hogy vajon az olvasás gyönyörűségéért fog-e még valaki olvasni? A könyvtárosokra pedig azért lesz szükség, mert ők segítenek eligazodni ebben a hatalmas dokumentum-rengetegben. Annak ellenére, hogy a Gutenberg-galaxis híve vegyok, én is barátkozom az e-book olvasóval

Az új város közkönyvtári ellátását 1951 közepén kezdték szervezni. A város első iskolája, a Vasvári Pál Általános Iskola adott otthont az első nyilvános könyvtárnak - olvasható az MMK Fejezetek Dunaújváros művelődéstörténetéből című kiadványban Katona Zsuzsa könyvtári összefoglalójában.

Ott helyezték el a Központi technológiai 5000 kötetes könyvtárat is, amely a Dunai Vasmű Műszaki Könyvtárának elődje volt. A könyvtár megalakulásának hírére számos intézmény és magánember küldött ajándékkönyvet a hős város építőinek. A József Attila Városi Könyvtár élére 1953-tól Venesz Béla került. A gyarapodó könyvtár 1954-ben a Görbe utca 4-es számú házának átalakított lakásaiban kapott helyet, és járási könyvtári rangra emelkedett. Vele párhuzamosan a Vasmű út 29-ben szintén lakásokból alakították ki a vasmű szakszervezeti könyvtárát, amely felvette Vörösmarty Mihály nevét, s ugyancsak részt vett a város lakóinak könyvtári ellátásában, ezen túl pedig az üzemekhez kötődő, letéti könyvtárakat működtetett a vasmű területén.

A gyorsan fejlődő város közművelődési igényei nőttek, nem csak új könyvtárépület, de új művelődési ház, új színházépület felépítése is szükségessé vált. 1970 júniusában volt az első tervtárgyalás, amelynek témája egy új kultúrkombinát felépítése volt. A tervek szerint ebben az új épületben kapott volna helyet a könyvtár, az új művelődési ház, konferenciaterem és az új színház. Első lépcsőben a könyvtárnak és a művelődési háznak kellett elkészülnie, ma már tudjuk, hogy az utóbbi kettő csupán a tervek szintjén maradt.

Dunaújváros Közgyűlése a város közművelődési könyvtári szolgáltatási ellátása érdekében 1996. január elsejével megalapította a József Attila Könyvtárat, jogelődjeinek a város korábbi könyvtárait ismerte el.