Titkok a folyam fenekén - Kikötőt is rejthet a Duna

2017. február 23., 08:15 szerző: Szabó Szabolcs fotós: Zsedrovits Enikő
komment
Dunaújváros - Idén tavasszal tovább folytatódnak a búvárrégészeti feltárások a Szalki-sziget menti folyammedernél.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Egykori római kori kikötőt is rejthet a mély. Tavaly októberben adtunk hírt arról a nemzetközi (szak)sajtóban is komoly visszhangot kapott régészeti feltárásról, amelynek eredményeként három nagy, a római korból származó, szakszerűen megmunkált, feliratokkal ellátott követ emeltek ki kutatók a Szalki-sziget északi részéhez közel a Dunából.

A feltárást dr. Tóth János Attila búvárrégész vezette, aki azon az állásponton volt, hogy a leletekből arra lehet következtetni, hogy az egykori Intercisa közelében, ahhoz szervesen kapcsolódva egy hídfőállás, de kikötő is állhatott. A további feltárási és kutatási munkálatokra tízmillió forintot szavazott meg legutóbbi ülésen a város közgyűlése. A munkálatokhoz szükséges előkészítés már elkezdődött.

A Dunából kiemelt három, római kori lelet - a tavasszal kezdődő búvárrégészeti feltárásokat dr. Tóth János Attila régész vezeti majd
Fotó: Zsedrovits Enikő

- A történelmet apró mozaikkockákból próbáljuk meg rekonstruálni. A szakemberek már régóta sejteni vélik, hogy a komoly erődítmények számító Intercisa építéséhez, későbbi folyamatos ellátásához szükség lehetett a vízi közlekedésre is. Az tudjuk, hogy a rómaiak mindent nagyon precízen megterveztek, így Intercisa pontos elhelyezkedését, stratégiai szerepét és funkcióját is. E logika mentén haladva az itt dolgozó kutatók, régészek már korábban felvetették: akár hídfőállást vagy kikötőt is építhettek a közelben.

Több jel, feltárás is arra utalt, hogy ez a jelenlegi Szalki-sziget északi részén helyezkedhetett el. Az önkormányzat támogatásával tavaly kezdtük meg a búvárrégészeti feltárást a ráckevei múzeum munkatársának dr. Tóth János Attila régész segítségével. Ennek eredménye az a három római kori kő, amelyet a kutatók kiemeltek a Dunából. Az biztos, hogy e kövek a Budai-hegységből származnak és a rómaiak munkálták meg azokat. A következő kutatási szakaszban, amely reményeink szerint tavasszal kezdődik, több merülést is tervezünk - mondta el Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója, aki kifejtette:

- A helyi Dunai Ipari Búvár Kft. közreműködésével a Szalki-sziget környezetében található régészeti lelőhely geofizikai módszerekkel történő felmérését fogjuk elvégezni. A kutatás célja az említett területen található 150-szer 75 méteres régészetileg jelentős, víz alatti meder szeizmikus vizsgálata 3D-s technológiával. Reményeink szerint ezzel nagy pontossággal fel lehet térképezni a mederfenék, valamint a mederfenéken és alatta található régészei és geológiai környezetet.

Farkas Lajos igazgató örömmel vette, hogy a közgyűlés egyhangúlag támogatta a további kutatómunka folytatását, amelynek eredményéből a város is komolyan profitálhat majd hosszú távon

- Mégis, pontosan mi lehet a Duna fenekén - kérdeztük a múzeum vezetőjét:

- Tudományos bizonyossággal még semmmit sem állíthatunk. Feltételezéseink vannak, inkább erről beszélnék. Meglehet egy nagyon komoly római kori kikötőre, vagy hídfőre bukkantunk, ez pedig már olyan komoly eredményt jelentene, amelyre a nemzetközi szakma és a média is felfigyelne. A teljes feltáráshoz természetesen komoly forrásokra lenne szükség, ám ha a feltételezések beigazolódnak, akkor ezeket nemzetközi pályázati úton is lehetne majd finanszírozni.

Annyit még érdemes elmondani, hogy búvárrégészeti feltárás egy komoly előkészületeket igénylő, bonyolult és extrém követelményekkel bíró feladat, dr. Tóth János Attila személyében azonban egy nemzetközileg elismert, elhivatott kutatóról beszélünk, aki szintén komoly energiákat fektet a kutatómunkába.

Az önkormányzat által megszavazott 10 millió forintos forrásból 5-6 merülést lehet majd megvalósítani, ezek eredményéről természetesen folyamatosan tájékoztatjuk majd a közvéleményt. Ha sejtéseink beigazolódnak, abból a város is komolyan profitálhat majd a következő években - tette hozzá Farkas Lajos.

 

Szabó Szabolcs

2017. február 23., 08:15 szerző: Szabó Szabolcs fotós: Zsedrovits Enikő

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...