Csantavéren járt az újvárosi küldöttség

A Pentele Városrészi civilszervezetek ebben az évben is meghívást kaptak a csantavéri falunapra. Az ünnepi közgyűlésen Földi Márta, a faluközösség vezetője számolt be munkájukról, majd fogadást adott a meghívott vendégek tiszteletére. A közgyűlés után pedig különböző kulturális programokban vettek részt a dunaújvárosiak. Megnézték Csantavér büszkeségének számító római katolikus templomot, a sportpályán megrendezésre került kispályás labdarúgó-tornát, és a pörköltfőző versenyt is.

Délután lóverseny színesítette a találkozót. A küldöttségben ott volt Benkovics Nóra, a Dunaújvárosi Szerb Horváth Egyesület titkára és a pentelei civilszervezetek képviselői is. Befejezésül még volt idő Palicson megnézni és körbe sétálni a festői szépségű fürdőhely tavát is.

Csantavér, a vajdasági település egyébként az észak-bácskai körzetben, Szabadkától délkeleti irányban 17 kilométerre fekszik. Csantavér 92,4 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámlálás alkalmával 2002-ben, Ezzel az aránnyal Csantavér az egyik leghomogénebb, viszonylag nagy magyar településnek számít a Délvidéken.

A falu első említése Mátyás király nevéhez fűződik, aki 1462.február 16-án, az akkor Csongrád megyei CHONTAFEYER falut édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. A mohácsi vészt (1526) megelőzően Csantavér rendszeresen szerepel a Csongrád megyei dézsmajegyzékben.

Pentele és Csantavér 25 éves barátságának és együttműködésének emlékéül Szabó Tamás (b) ajándékot adott Ivkovic Tihamérnek

A Oszmán török birodalom közigazgatásának 1543-as átszervezése után Csantavér a Szegedi járáshoz került. Ezen idők alatt a település és környéke fokozatosan elnéptelenedett. Az 1697-es Zentai csata után a falut már csak puszta néven említik. 1783-ban azonban a falunak már saját pecsétje van. Az első világháború végéig, a trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott. Délvidék visszacsatolását követően 1941-1944 között újra Magyarország része lett.

Lakóinak túlnyomó többsége római katolikus. Ezt támasztja alá monumentális katolikus temploma, amely messziről látható a bácskai rónaságon. Példaértékű az, hogy a templom a csantavériek közadakozásából épült.

Csantavér szülötte volt többek közt Törley József, a pezsgőgyáros, Matuska Szilveszter kereskedő, Dér Henriette énekes és Utasi Árpád diák, mesemondó.

Csantavér lakóinak megélhetésének fő forrása ma is döntően a mezőgazdaság. Elsősorban gabonaféléket, kukoricát, dohányt, és kendert termelnek.

A 60-as években jelentős volt a disznó hizlalás is. Érdekesség, hogy napjainkban az egy főre jutó szarvasmarha állomány itt a legnagyobb egész Szerbiában.