Elegük van már az esőből! - Se a szőlőnek, se a gyümölcsnek, se a gabonának nem jó

Králl István, a Dunamenti Szent Orbán Borrend - Adony nagymestere a szőlőterméssel kapcsolatban még nem tud semmi biztosat mondani.

- Eddig szép volt a szőlő, de az esőzések miatt a lisztharmat már megjelent. Az esőzés nem jött jól a szőlőnek, ebben az időjárásban permetezni sem lehet, mondhatom, nem kedveznek a mostani napok a szőlősgazdáknak. Bizakodó vagyok, de két-három hétnek még el kell telnie ahhoz, hogy kiderüljön, milyen szüretre számíthatunk.

Részben hasonló aggodalmakat fogalmazott meg lapunk megkeresésére Csizmadia György helyi termelő, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke.

Csizmadia-Tóth Csilla - a helyi termelők mindent megtesznek azért, hogy minőségi terméket kapjanak a fogyasztók. Az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok komoly kihívások elé állítják a termelőket, akiknek növénybetegségekkel is meg kell így küzdeniük. Fotó: Ady Géza

- A klímaváltozás az oka, hogy egyre hevesebb és nagyobb mennyiségű csapadék érkezik térségünkbe, amelyet aztán hosszas kánikula is követhet. Erre egy-egy térségben nagyon nehéz felkészülni. Csak egy példát említenék: kedden Nagyvenyim település egyik részén mindössze 2,8 milliméter csapadék esett, míg a falu másik részén, ahol ültetvények, termőhelyek találhatók, több mint 70 milliméter, amely ezen időszakban bő egyhavi csapadékmennyiségnek felel meg. Minderre felkészülni gyakorlatilag lehetetlen. Több helyen is rohad, reped a gyümölcs és a zöldség, a helyi termelők mindent megpróbálnak, ám ilyen körülmények között nagyon nehéz dolgozni. Hosszú távon részleges megoldást jelenthetne egy jól működtetett és gondozott vízelvezető rendszer, amely egyben felfogja és a szárazabb időszakra el is raktározza a csapadékmennyiséget. Ehhez összefogás és tudatos építkezés szükséges. A következő években is komoly kihívás előtt állnak a hazai termelők: igyekszünk, dolgozunk, hogy jó minőségű termékekkel lássuk el a fogyasztókat - mondta el lapunknak Csizmadia György.

- Mostanában már se nem hasznos, se nem szükséges az eső! - fakadt ki kérdésünkre Márkli János, a Pentele Mezőgazdasági Zrt. ügyvivője. - Januártól mostanáig 540 milliméternyi eső hullott a mi környékünkön: ez gyakorlatilag a teljes évi átlagos esőmennyiség!

Már májusban lehullott 90 milliméternyi eső, az is bőven sok volt a mezőgazdász szerint, a kalászosoknak semmiképpen sem tett jót, de akkor még azzal vigasztalhatták magukat, hogy legalább a kapásnövények, a kukorica és a napraforgó jól hasznosíthatják azt. Azonban ami azóta esett, például a júniusi, rekordot jelentő 121 milliméternyi eső, abszolút nem hiányzott szerinte, késleltette a gabona betakarítását és lerontotta a minőségét. Sok volt már ennyi eső a kukoricának és a napraforgónak is.

- Erre júliusban további 110 milliméternyi eső jött eddig: ez már tényleg nagyon sok! - jegyezte meg Márkli János. - A körzetben még több gazdának kinn van a búzája egy része, lábon: az talán már a kalászban kicsírázik a sok esőtől, még takarmánygabonának sem lesz jó. Késnek a vetés alá szánt talajmunkák, jönnek a gombabetegségek...