Európába megy a magyar méz

Kezdhetünk aggódni akácerdeink miatt: az Európai Unió bizottságának szakértői anyaga és az Európai Parlament jelentéstervezete egyaránt idegenhonos özönfajnak nevezi az akácot.

Mint ilyet pedig visszaszorítani, sőt: akár kipusztítani is ítélheti a készülőfélben lévő jogszabályokkal.

Igaz, ami igaz: az akác (Robinia) Észak-Amerika keleti felén és Mexikó északi részén honos. Latin nevét arról a Jean Robin nevezetű francia botanikusról kapta, aki 1601-ben Európában meghonosította az akácot.

Városunkban az erdőnek védő szerepe van: ezért itt az akác helyett hosszabb tenyészidejű fákat: tölgyet, kőrist, juhart ültetnek

Az akácról sokan sokfélét vélnek tudni, de a legfontosabb talán, hogy hazánkban Mária Terézia rendeletére kezdték tömegesen telepíteni főként az alföldi futóhomok megkötésére, lévén az akác fényigényes, gyorsan növő és szárazságtűrő fa.

Az akác jelentős részt képvisel Magyarország erdeiben. A kétmillió hektárra becsült itthoni erdőkből közel negyedrészt, 460 ezer hektárt tesznek ki az akácosok.

Még inkább fontos, hogy az akác a méhek által leginkább kedvelt mézelő növény. Márpedig Magyarországon, amely az Európai Unió legjelentősebb méztermelője mintegy 1,1 millió méhcsaláddal, a főhordás , ahogyan a méhészek mondják, az akácosoké: az évenként megtermelt 20-25 ezer tonna méz legnagyobb része akácméz. Ez pedig mintegy húszezer ember megélhetését jelenti! Dunaújvárosban az 1950-es években nagyon sok akácot telepítettek védőerdőként, mivel rendkívül gyorsan nő.

- Ezek az akácosok mára elöregedtek, üzemi tervünk kötelez minket arra, hogy folyamatosan kitermeljük őket - mondja Horváth Tibor erdész, a DVG Zrt. ágazatvezetője. Olyan hosszú tenyészidejű, lombos keményfákkal váltjuk fel az akácot, amelyek még száz év múlva is kiváló védőerdőt jelentenek! A városban ma már csak 2,5 hektár akác van. Más kérdés, hogy ha nem védőerdőt kellene gondoznunk, hosszú távra, ami sok port, szennyeződést megfog a vasmű felől, hanem gazdasági erdőt, akkor biztos, hogy akácot is telepítenénk!

Az akác a magyar ember kedves fája, teszi hozzá az erdész: szárítás nélkül is használható például tűzifának. A tölgyet egy egész esztendőn át szárítani kell felhasználás előtt, s ma már egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy egy-két évre előre vásárolják meg tűzifájukat. Azonkívül szerszámnyélként, épületfaként is rendkívül hasznos az akác.

Az elsivatagosodástól fenyegetett alföldi Homokhátságon például nehéz lenne olyan fafajt ültetni, ami amellett, hogy kibírná az aszályos nyarakat, még meg is kötné a máskülönben termőképtelen, sívó homokot...

Az akác nem véletlenszerűen, őshonos fajokat kiszorítva, hanem tudatos emberi döntés következtében terjedt el Magyarországon hívta fel a figyelmet az Európa Parlamentben elhangzott felszólalásában Glattfelder Béla néppárti magyar képviselő.

Hozzátette: a méztermelés és az éghajlati hatások kivédése szempontjából is fontos fát, az akácot biomasszaként, energianövényként is kiválóan lehetne hasznosítani.

Hiszen az akácnak magas a tüzelőértéke, és gyorsan nő: vágásfordulója 12-15 éves is lehet.

Glattfelder megjegyezte: a Magyarországon termelt méz nagy része európai uniós piacokra kerül. A legnagyobb méztermelő akácosok visszaszorítása tehát ebből a szempontból is komoly kárt okozhatna.

Magyarországon egyébként a kiemelten védett Natura 2000-res területeken már jelentős mértékben ritkítják az akácerdőket, és más, rendszerint őshonos fákkal telepítik be azokat.

Az akác azonban túlságosan hasznos és nagyon nagy területen elterjedt fafaj ahhoz, hogy egy jogszabály alapján idegenszerű özönfajnak minősítsék és ezzel kipusztulásra ítéljék, vonta le a következtetést a magyar EP-képviselő, a magyar gazdaság védelmében.