Fazekas magyar Dunája

Szabó Gyulával a kikötő üzem vezetőjével helyszínlesen

Dunaújvárosban is körülnézett január 15-én, ellátogatott a Kikötőbe, megnézte az egykori Hajóállomást, de az alsó és felső Duna-parti szoborparkra is kíváncsi volt. Kísérőként fürkésztük a benyomásait.

- Herskó János filmrendező osztályában végeztem 1964-ben, mi úgy indultunk, hogy dokumentumfilmesek leszünk, de végül is játékfilmrendezők is lettünk. Minden műfajban dolgoztam. A leghamarabb tanultam meg az osztálytársaim közül a televíziós technikát, a Tenkes kapitánya forgatásán már másodasszisztens voltam és azóta tévézek. A Herskó rendezte Párbeszéd című filmben, amelyet ötven éve itt forgattunk, másodasszisztens voltam, Szabó István az első asszisztens, Haraszti Miklós az ügyelő. A Sztálin úton vettük fel a jeleneteket Semjén Anitával és Sinkovits Imrével. Azóta többször is jártam a Vasműben dokumentumfilmezni, de a városban nem - mondta el bemutatkozásként Fazekas Lajos, aki a Kisváros és a Bors népszerű tévéfilmsorozatoknak is a rendezője.

Dokumentumfilmes pályázaton indul legújabb elképzelésével, a végleges pályamű leadása előtt terepszemlézik és ismerkedik: A legutóbbi nyertes pályázatból készítettem el a Duna-Tisza-csatorna tervezéséről egy dokumentumfilmet, amit tavaly év végén átadtam, majd valamikor levetítik a televízióban. Vannak újabb pályázatok, s azt gondoltam, hogy megcsinálnám a magyar Dunát, hiszen a Duna magyarországi szakasza 417 kilométer, s ezen a hosszon a világ összes csodája előfordul. Két filmre pályázom, az egyikben foglalkoznék a történelemmel, tájakkal, geológiával, tudománnyal, a másik aktualitásokra fókuszálna, jelennel, jövővel, tervekkel, a Duna mentén elhelyezkedő egyházi és világi kultúrákkal, közöttük nagyon sok ismeretlennel. Szeretnék például Dunaújvárosról valami teljesen eredetit mutatni, azt, hogy a város lelke nem azonos a testével. Sok ezer éves múltja mellett van egy ötvenes évekbeli karakteres története, erre külön írtam egy játékfilmet, de annak idején nem lehetett megcsinálni. Ma már meglehetne. Van egy titokzatos jelene, most pedig Dunaújváros megpróbál kitalálni valamit magának, hogy a dunai pezsgésnek szellemi központja legyen, a főiskoláját is ráállította, amire szervezi a tudományos életet is. A programjához jó minőségű embereket keres és szövetkezik velük.

A nap során szóba jött a város kétezer (Intercisa), ezer (Pentele) és hatvan éves (Dunaújváros) múltja, valamint Weiner Tibor, aki Le Corbusier-nél tanult, s Brazíliából azért tért vissza, hogy megtervezze az új várost.

A vendég érdeklődését felkeltették múltunk szellemi és tárgyi értékei, amelyekre vendéglátói is ráirányították a figyelmét. Többek között arra, hogy a szabad szellem a kezdetek óta érződik a városon, erős a kulturális, művészeti, zenei élete amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Dunaújvárosi Egyesített Kórus, éppen a találkozó másnapján repült New Yorkba, Karl Jenkis walesi zeneszerző meghívására, hogy a Carnegie Hallban egy 280 fős kórus részeként lépjenek fel.

S hogy milyen filmet akar a magyar Dunáról Fazekas Lajos, azt a dolumentumfilm szinopszisának egy részletével próbálta érzékeltetni: Mi a Duna a magyarok számára? Legfőképpen az a köldökzsinór, amely hazánkat Európához köti. Meg az a határvonal, amely hazánkat karakteresen két részre osztja. Ezen a tájon mindig is a Duna maradt a történelem tengelyének kereke: Kossuth Dunai Konföderációja már előre vetítette mai reménységünket, az Európai Uniót, amelynek a Duna-programját éppen a magyar elnökség idején emelték törvényerőre.

Miről szólhat egy, a Magyar Dunáról mesélő dokumentumfilm? Mindenek előtt a Dunának, mint vízi útnak a hasznosításáról és idegenforgalmáról. A Duna-part természeti szépségei páratlanok, de a fürdőkultúra is él és virul a történelem szabta helyeken. A természeti adottságokon túl kulturális, művészeti gyöngysor kíséri a Dunát. kivonat a dokumentumfilm tervezet szinopszisából.