Fontos nekem ez a színház

A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza évadzáróján a Gasparik Gábor vehette át a színésztársak által odaítélt társulati díjat.

A tíz éve Dunaújvárosban dolgozó művésszel egy árnyas teraszon beszélgettünk munkáról, családról és a persze a helyi teátrumról.

Az egyik népszerű gyermekeknek szánt darabban a HEPP-ben, Fritz Attilával közösen. Fotó: Ady Géza

- A klasszikus értelemben soha nem dolgoztam az úgynevezett pesti nagy színházban . Már nem is igazán bánom. A vidéki társulati lét elbűvölt Békéscsabán, majd a Smuk Imre és a Knódel Mária átal vezetett Bartókban kaptunk egy komoly lehetőséget több fiatal színésztársammal közösen. Dunaújvárossal kapcsolatban sokakban él egy fajta negatív sztereotípia, az ismerősen közül engem is sokan féltettek: mit lehet majd itt kezdeni. Az utóbbi tíz év erre rácáfolt. Sikerült beilleszkedni a színházba, feleségemmel, Polgár Lillával, aki szintén itt színművész itt telepedtünk le, most várjuk az első csemeténket. Szóval megtaláltuk a számításunkat - adott rövidke életrajzi bevezetőt a friss díjazott, aki - nem túlzás - a Bartókban mindenhol kiismeri magát. - Mindig is érdekelt a színházi hátország. Egyfelől kényszerhelyzetből, másfelől meg kíváncsiságból is a színpadi szereplés mellett dolgozom, műszakosként, segédrendezőként, ha kell díszletezőként. Őszintén megvallva, megfogott ez a világ. Kicsit másabb közeg mint a színészeké, más poénokkal, más látásmóddal, mindebből rengeteget tanultam és merítettem.

Örömállapot: Gasparik Gábor a társulati díj átvétele után a Bartók aulájában.

Gasparik Gábort a jövőről is faggattuk:

- Úgy érzem Dobák Líviának és Borsós Beának köszönhetően (is) sokat fejlődtünk mint társulatilag, mint egyénileg. A kollégáimon is azt látom, hogy ezen az úton szeretnének továbbhaladni, hogy igazi színházi műhelyként működhessünk. Az új vezetéssel jó a kapcsolat, mindenki megkapja az esélyt a bizonyításra. Én bízom benne, hogy továbbra is jó és szerethető színházat csinálunk majd. Konkrét szerepálmom nincs, szeretnék sokat tenni, akár a színpadon, akár a háttérben. Fontos nekem a Bartók, szeretek itt élni és dolgozni.