Gálaműsor a Bartókban Pecsét István javára

Nem hiába készültek rá a szervezők és a fellépők oly sokáig, igaz, jobbára külön-külön, más munkáik és szerepléseik miatt lényegében kihagyva a közös próbaidőszakot: a Harmincéves vagyok! címet viselő jótékonysági gálaműsor frenetikus sikert aratott a Bartók Kamaraszínházban pénteken este!

Köszönet érte a fellépőknek és a szervezőknek egyaránt. Ez a gálaműsor más erényei mellett több remek ötletet is felvetett: ezekről később, a maguk idejében beszámolunk.

Mint rendszeres olvasóink emlékeznek rá: ezt a gálát Pecsét István javára rendezték. A jegybevétel és a műsor szünetében rendezett képzőművészeti árverés bevétele (amelyről már most, a végleges összesítés előtt tudni lehet, hogy tekintélyes összeg!) a súlyosan rákbeteg, Európában már kezelhetetlen huszonkilenc éves fiatalember kínai gyógykezelésének költségeire megy - azokkal a pénzekkel együtt, amelyeket a város és környékének áldozatkész közössége gyűjtött eddig és gyűjt még ezután. Annak érdekében, hogy István megérje harmincadik életévét: amint ezt a műsor címe is sugallta!

Nincs elég helyünk ahhoz, hogy érdeme szerint méltassunk minden fellépő művészt és együttest. Annyi bizonyos, hogy szívből átélt produkciókat láthattunk, akár a komoly, akár a vidám műfajokban, minden műsorszám emlékezetesnek bizonyult. Kinek-kinek ízlése szerint több lélegzetelállító pillanat is akadt, akár a prózai, akár a zenés, akár az artista számok közül. Már a kezdet is meglepetés is volt: a Miskolci Egyetem bányamérnök szakán végzett Pecsét István tiszteletére a Dunaújvárosi Vegyeskar és a Viadana Kamarakórus néhány tagja a Bányászhimnuszt szólaltatta meg. Majd az este fővédnöke, Cserna Gábor polgármester mondta el, mennyire a városlakók összefogására. – Büszke vagyok, mert számos alkalommal fogtunk már össze az elmúlt évek során – említette, felsorolva néhány alkalmat, amely ezt bizonyította, majd így folytatta: – de ekkora összefogást, mint ami most, István gyógyulásáért történik, még nem tapasztaltam! A több mint háromórás estén a városi színház és táncszínház művészeit, a Vasas Táncegyüttest, a már említett kórusokat, Dunaújvárosból elszármazott és itt gyakran fellépő, vagy az este célját meghallva önként ajánlkozó előadókat köszönthettünk a színpadon. Egyikük sem okozott csalódást. Átélésükben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy az az ember, akinek érdekében felléptek: István a műsor előtt meglátogathatta őket az öltözőkben, a rendező, Gulyás Hermann Sándor ötletére és kíséretében. Arany Virág, István iskolai osztálytársa Berlinből videón küldött köszöntőt. A záró műsorszám a Harmincéves vagyok! című musical slágere volt. Úgy legyen...

A gálaműsor szünetében sem maradtunk izgalmak nélkül. Tizennyolc dunaújvárosi képzőművész ajánlotta fel munkáit jótékony célra: nevezetesen, hogy árverezzék el azokat Pecsét István gyógykezelésének javára. Az alkotásokat a múlt héten kiállították a Bartók Kamaraszínház Aula Galériájában. A kikiáltó szerepét Farkas Lajos, a városi Intercisa Múzeum igazgatója vállalta magára. Az éppen kalapács alá kerülő képekhez lépve jelentette be az alkotó nevét, a mű címét, az alkalmazott technikát, és főként: a kikiáltási árat. Több alkalommal is izgalmas licit alakult ki, végül komoly bevételt könyvelhettek el az aukció szervezői. Az egyelőre gazda nélkül maradt művek sem mennek azonban veszendőbe a jótékonysági akció szempontjából. A héten sajtótájékoztatón jelentik be a Bartókban, hogy milyen formában folytatják az árverést – és hogy milyen sikerrel zárult az aukció.