10 évenként találkoznak a Dánieltelepi Általános Iskola egykori diákjai

Az osztály. Elöl Mukli Gyöngyi,Magyar Andrea,Ferenczi Szilvia,Szilágyi Szilvia, Markovics Erika, Madár Csilla. Hátsó sor balról jobbra: Györök Zita, Sáfár Attila, Tar Miklós, Puskás Hortenzia, Berg László, Kiss Attila Károly, Somogyi László, Győri József, Korányi Varga Béla

- Fantasztikus közösség volt a miénk! Annyira jó osztály voltunk, hogy azt el sem lehet mondani válaszolták a kérdésre szinte egyemberként az osztálytalálkozó résztvevői. Harminc év nagy idő. Bár ők még fiatalok, előttük az élet! - gondolta az újságíró amikor végignézett a tanterem padjaiban ülő fiatalokon. Kiderült, akad az egykori osztálytársak között boldog házaspár, kétszeres nagymama is, aki büszkén mutatja meg unokái fotóját a többieknek. De ettől függetlenül emlékeznek még a közös gyermekkoruk minden csínyére, viccelődésekre, és talán akadnak keserű pillanatok is, amelyeket igyekeznek elfelejteni.

A mostani találkozó megható pillanata volt: egyperces néma főhajtással adóztak elhunyt tanáruk és osztálytársuk emlékének. A tanárok közül most Újvári Tamás egykori osztályfőnökük, testnevelőjük faggatta őket, elmeséltette egyenként mindenkivel, hogy mi történt a legutóbbi találkozás óta, valamint a saját történetét is megosztotta egykori diákjaival. Kötetlen, jó hangulatú osztályfőnöki óra volt, amelynek a végén nosztalgiáztak is egy kicsit újságírói kérésre. Visszaemlékeztek arra, hogy a Benedek Elek Általános Iskolát még Dánieltelepi Általános Iskolának hívták az ő idejükben. Az épület mostani oldalsó szárnya még nem létezett, vagyis a vizesblokk teljesen hiányzott. A Klebelsberg-kúriában tanultak ötödikes korukban, ott volt a tornaterem is, a nagyiskola udvara sem volt parkosítva mint most... De nagyon szép idők, boldog diákévek voltak azok!