Nyugat-Szlovákiával ismerkedhettek a dózsás hetedikesek

A nyitrai székesegyház tövében az utolsó vacsorának lehettek tanúi a diákok. Balról Halász Péter veszi szemügyre az alkotásokat

A Dunaújvárosi Dózsa György Általános Iskola diákjai és tanárai immár harmadik alkalommal nyertek a 7. évfolyamosoknak meghirdetett Határtalanul pályázaton.

- Mindenki belevetette magát a kutatásba, anyaggyűjtésbe, modellek, makettek megalkotásába, majd a 40 legrátermettebb diák négy tanárral, Baksa Judittal, Horváth Zoltánnéval, Juhászné Fejes Ildikóval, Tóth Györgynével elindultunk - emlékszik vissza a kezdetekre Budavári Panna. Folytatásként megtudtuk tőle, hogy nem szimpla kirándulás volt, több annál, sokkal több. Ez a kis kiruccanás egy hónapon át tartó felkészülést jelentett a diákoknak és tanárainknak egyaránt. A témát több tantárgyon keresztül dolgozták fel (történelem, biológia, magyar, földrajz, matematika, fizika, kémia, rajz, technika, ének), készültek előadások, oldottak meg teszteket, számoltak átlagokat. Az utazás célja elsősorban az volt, hogy megismerjék a régi, történelmi Magyarországot, a felvidéki magyarok küzdelmét a nyelvünk és szokásaink, hagyományaink megtartásáért vívott harcukban. Szerencsére találkoztak jó példával is, a gyimesi magyar tannyelvű iskolában, az alsóbodoki középiskolában.

- Pozsonyban, a szlovák főváros terein megelevenedtek a XIX. század nagy alakjai, a régi magyar országgyűlések emlékei. Selmecbányán szomorúan vettük tudomásul, hogy Petőfi egykori iskolája milyen rossz állapotban van. Szimőn elképzeltem, hogy Jedlik Ányos megalkotja új találmányát. Nyitrán a székesegyház nyűgözött le szépségével, Komáromban a pestis járvány áldozatainak emlékére állított oszlop és a labirintus maradt felejthetetlen számomra. Kolonban a tájházban hallott énekek, az ott bemutatott használati tárgyak, régi berendezések, bútorok vittek vissza egy letűnt világba. Gimesen lélegzetelállító látvány tárult elénk, mikor felmásztunk a hegyre. Zólyom váránál a 7. c osztályos társaink egy végvári jelenetet adtak elő korhű öltözetben és fegyverekkel. Nagy siker volt, a helyi lakosok és az arra járó turisták is érdeklődve figyeltek, fotóztak minket. Balassi Bálintra emlékezve két versét is elszavaltuk a vár falainál elevenítette fel az emlékeket Panna. Hozzátette, volt mit lejegyezniük az úti naplójukban, hiszen idegenvezetőjük minden településen valami érdekes történettel, legendával kápráztatta el őket.