Hírek

2015.03.29. 15:39

65 éves Dunaújváros

Hatvanöt évvel ezelőtt kezdődött meg a Dunai Vasmű és vele egyidejűen a város építése. Most induló sorozatunkban az építésről villantunk fel képeket.

Szente Tünde

Viszonylagos ez az évszám, egyrészt egy település történetében elenyésző, másrészt a város építőinek, a betelepülteknek, az ide születetteknek sokasodó évtizedes múlt. Amikor keressük a gyökereinket, ha kedvünk támad, visszamegyünk az újkőkorig hatezer évet, vagy akár az Intercisa római kori településig egészen az 5. század elejéig, vagy egészen a honfoglalás- és Árpád-korig, hiszen nem az 1950-es évekkel kezdődött az élet a Duna bal partján. Azonban a város születésének története mégis csak ekkorra datálódik, így az évforduló alkalmat kínál a visszatekintésre.

***

A Minisztertanács 1949. december 28-án hozta meg határozatát a vasmű Dunapentelén történő felépítéséről. A megkezdett munkákat Mohácson 1950 tavaszán fejezték be. A vasmű és az új város létesítésének Dunapentelére történt áthelyezése feszített munkát igényelt. A nagyberuházás a Dunai Vasmű Nemzeti Vállalat elnevezést vette fel, s 1950 januárjában megkezdődtek az előkészítő munkák. A Dunapentelétől délre eső lösz fennsíkon mintegy 1200 katasztrális hold mezőgazdasági ingatlan kisajátítása kezdődött meg. 600 katasztrális holdon tervezték a Dunai Vasmű felépítését, további 600 katasztrális holdon pedig az új város létesítését – olvasható „Dunaújváros története” című, 2000-ben elkészült monográfiában.

Kubikosok a pallón. Sokáig ők voltak a pentelei löszfennsík hősei

...hiszen a munkák nagy részét kézi erővel végezték, még a kikötőépítése során is
Fotó: archív felvételek

A vasmű áttelepítése Dunapentelére megváltoztatta a nagyközség lakóinak évszázadok során kialakult értékrendjét és átalakította életmódját is. A kisajátítások tartották rémületben az őslakosokat 1950 januárjától. Az ígéretek ellenére a vasmű és a város létesítésére igénybe vett mezőgazdasági ingatlanok értékének megtérítése sok esetben elmaradt. (Csupán a rendszerváltás után megfogalmazott kárpótlási törvények adtak lehetőséget a volt tulajdonosoknak, illetve leszármazottjaiknak az elszenvedett károk enyhítésére.) A falu központjától délre kijelölt területeken megkezdődtek a földmunkák, földmérők mérték fel és jelölték ki a város, a vasmű területét. A Magyar Dolgozók Pártja felhívására építőmunkások százai, majd ezrei költöztek Dunapentelére. A kezdeti időszakban a Mohácson foglalkoztatottak érkeztek a községbe. Mind nagyobb számban lettek a város és a vasmű építői a környező települések lakói, s 1950 második felétől az ország legkülönbözőbb területéről érkezőket vonzották a kiemelt fizetési lehetőségek. A kezdeti időszakban az élet- és munkakörülmények igen mostohának bizonyultak, sátor- és barakktábor fogadta az építőket.

Az első építők egy csoportja reggelizés közben – mindenhonnan jöttek

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a vasmű építésének kezdeti hónapjait követően hozott határozatot a további feladatokról. A vasmű mellett épülő „új, szocialista” városról szólva a határozat leszögezte: 1954-ig 4000 család számára kell állandó otthont biztosítani, s 500 személy befogadására alkalmas munkásszállót építeni. Az épülő várost el kell látni közművekkel, iskolákkal, kórházzal, tanácsépülettel, kultúrházzal, mozival, üzletházzal és üzletekkel, mosodákkal, kenyérgyárral, étkezőkkel, vágóhíddal, s területét parkosítani kell – hangsúlyozta a párthatározat. Ezzel meghatározták a város tervezéséért és építéséért felelős magyar mérnökcsoport munkáját is. 1950 őszén nemcsak a város és a vasmű építése bontakozott ki, nemcsak az MDP építkezést átfogó pártbizottsága jött létre, hanem megalakultak a „dolgozó nép hatalmát megtestesítő” tanácsok is. Dunapentelén a szovjet mintájú építkezés együtt járt a szovjet mintájú helyi közigazgatás kiépülésével.

Az első napok krónikájából

Az első napok történetével Garancz István naplója szolgál: „1950. április 28-án érkeztem Dunapentelére, szakadó esőben Érkezésem után a Jancski-féle vendéglőben arról érdeklődtem, hogy itt a területen vannak-e mérnöki előmunkálatokra valló karókitűzések. Az egyik ember, Trillovics Lajos pentelei lakos nagyon kedves volt hozzám, érdeklődött jövetelem céljáról. Közben pár fröccsel kínáltam meg a kocsmában levő embereket, és Trillovics felajánlotta, hogy ő nekem rögtön szállást keres. Ő is emlékszik arra, hogy itt látott mérnöki kitűzéseket. Egy helyen pontosan emlékszik rá, hogy a gulyakijáró után, az erdő szélén, a Keresztesek földje mellett látott egy karót, amit ő mérnöki munkának tart. Én erre megörültem, hogy jó nyomon járok és a jó hír örömére újabb fröccsökkel próbáltam az emberek emlékezőtehetségét emelni Fél órán belül vezettek is Gerendai Gyula lakására, ahol két hétig laktam, ameddig családomat Mohácsról Dunapentelére nem szállította a gyárépítő vállalat ” (Forrás: mult-kor.hu)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!