Helyzet van Kishantoson

13:45 Fridrich Róbert a Kishantosért szerveződött riadólánc egyik aktivistája szombaton 13 órakor lapunknak elmondta: Egyre több támogató érkezik a Kishantosi Vidékfejleszétési Központhoz. Információi szerint a biztonsági cég embereit az NFA küldte a helyszínre. Mindezt lapunknak hivatalosan nem erősítették meg. Fridrich szerint a növények kitárcsázása közel 150 millió forintos kárt jelent a biogazdaságnak, az őszi búzát például egy-másfél hónap múlva már aratni lehetett volna, de ez a helyzet a lucernával is. A délelőtt folyamán több politikus is a helyszínre érkezett, köztük van Árgyelán János a Jobbik megyei elnöke és Szabó Rebeka a PM képviselője Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára korábban a MTI-nek azt mondta, a Nemzeti Földalapkezelőnek (NFA) nincs köze ahhoz, hogy Kishantoson a helyi gazdák megkezdték a szántást. Az államtitkár szerint a kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta helyi gazdáknak, akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem hajlandó levonulni a területről. Hozzátette: Kishantos kárt okozott az államnak azzal, hogy nem engedte beszántani a területet.

Rodics Katalin, a Greenpeace regionális kampányfelelőse a kishantosi táblák előtt (archív kép)

13:00 Szombaton kora reggel egy biztonsági cég emberei zárták le Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által kezelt földekre vezető utakat, majd 21 földrészleten megindultak a munkagépek és elkezdték beszántani a növényeket - tájékoztatta lapunkat Fridrich Róbert, a kishantosi biogazdaság megmentéséért szerveződött riadólánc egyik vezetője, a Föld Barátai Magyarország egyesület képviselője, aki elmondta, ismét beindították a riadóláncot a Greenpeace és számos civil szervezet aktivistáival, akiknek egy része már a helyszínen van és még ma több tucat támogatót várnak.

Mint ismert az államilag kiírt földbérlet-pályázaton 10 részre osztották fel a 21 éven át a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által kezelt földeket, a biogazdálkodást folytató központ egy területet sem nyert. A pályázatot és annak eredményét többször is jogellenesnek minősítette a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, az új bérlők már tavaly ősszel birtokon belül akartak kerülni, ám ez akkor meghiúsult. Tavaly november elején pedig földharc kezdődött Kishantoson, amelyet a civil szervezetek képviselőiből álló riadólánc két esetben is visszavert. Rodics Katalin, a Greenpeace regionális kampányfelelőse március végén így foglalta össze az utóbbi hónapok eseményeit:

- Elindultak a különböző jogi eljárások, perek is Kishantos védelmében. A székesfehérvári jegyző azonban mind a nyolc új nyertes birtokvédelmi kérelmét elutasította, azzal a helytálló indoklással, hogy nincsenek birtokon belül, így annak védelmét sem kérhetik. Igaz, hogy pár héttel később Kishantos kérelmét sem hagyta jóvá, de azzal, hogy a nyolc új nyertesét már korábban elutasította, ez amúgy is okafogyottá vált. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ még decemberben indított pert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellen, az NFA-nak az ombudsman által is alkotmányellenesnek minősített és több más törvényt is megsértő eljárása kapcsán. Ennek első tárgyalására 2014. március 25-én kerül sort. A Greenpeace is feljelentést tett az állami vagyon hűtlen kezelése miatt. Erről 2014. március 7-én kaptuk meg a Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának elutasító határozatát. Ezt a döntést természetesen meg fogjuk támadni, és az ügyet tovább visszük. Jelenleg több mint 340 civil szervezet és közel 24 000 állampolgár áll mellettünk, akik készek tenni Kishantosért.