Hírek

2013.03.08. 17:40

Hetvenhat éves monográfia

Dunaújváros - Számtalan érdekességet rejt minden régi kötet. Különösen, ha eleve telezsúfolják statisztikai adatokkal és névmutatókkal, történelmi leírásokkal és földrajzzal. Lapozzunk bele...

Pekarek János

Egy régi könyvnek mindig lenyűgöző varázsa van. Még akkor is, ha adatai, stílusa, megközelítése már régen nem érvényesek. Vagy éppen ezért? A  magunk kis, környékbeli történelmének mégis csak komoly és érdekes részébe pillanthatunk bele Fejér vármegye 1937-es monográfiájában. A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala által 76 esztendővel ezelőtt kibocsátott, 575 oldalas kötet (Készült Sárik Gyula és Géza könyvnyomdai műintézetében, Budapest-Cegléd) igen tekintélyes tartalomjegyzékkel rendelkezik. A tizenkilenc címsor mindegyikét  terjedelmi okokból természetesen nem idézhetjük ide, sajnos   de a mű hangulatát megpróbáljuk érzékeltetni.

Ebben a monográfiában (felelős szerkesztője dr. Ladányi Miksa, szerkesztői Schneider Miklós és dr. Juhász Viktor) a földtörténettől kezdve a nemesi összeírásokig, a gazdaságföldrajztól a fényképmellékletig nagyon sok minden megtalálható. Minket természetesen a mi városunk környéke jobban érdekel. Gyönyörű dolgokra bukkanhatunk! Például Adony: Régebben mezőváros. Az adonyi járás székhelye. Már a rómaiak korában erődített hely, Vetus Salina néven. A középkorban méneseiről híres királyi birtok, amely a XV. században városjogot nyert.  Baracs: Talán a Baracs-nemzetség alapította. királyi udvarnokoknak is voltak itt földjeik. Lakosainak száma 2875, területe 10 218 katasztrális hold. Számos majorsága van, például Aligváromtelep, Idamajor, Irénmajor. Vagy Dunapentele: Neve ama ritka községnevek közé tartozik, amelyek görög eredetűek. Plebániáját, amelyet már 1424-ben említenek, 1752-ben újraalapítják, de 1696 óta görögkeleti plebániája is van, sőt, az izraelitáknak is van itt rabbinátusuk.

Őseink krónikáját (majdnem) lehetetlen letenni. De muszáj! Több mint két kiló...Ám  a kötet végén személyi adattár is található  Azokról, akik e mű létesítését előmozdították... Mi most Garda József gazdálkodó, közgyám nevét emeljük ki, Baracsról, aki 1869-ben született. Ő volt a dédapja régi barátunknak, a nagyvenyimi idősebb Csizmadia Györgynek  akitől a könyvet kaptuk kölcsön...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!