Hinni az emberekben - Karaszi Lászlóné Baracs Községért kitüntetése

Zsúfolásig megtöltötték a Baracsi Barátság Nyugdíjas Egyesület tagjai a klub délutánjainak helyszínéül szolgáló termet múlt csütörtökön. A nagy érdeklődést nem más, mint a Baracs Községért Díj utólagos átadása váltotta ki.

Karaszi Lászlóné átveszi a díjat Várai Róbert polgármestertől és Baloghné Bitó Ildikó képviselőtől Fotó: Horváth László

Várai Róbert polgármester ismertette Karaszi Lászlóné életútját. Az ünnepelt Baracs község szülötte, aki nővérként egészen nyugdíjazásáig a dunaújvárosi kórházban dolgozott. Nagyon aktív személyiség, szívesen segít embertársain, az elesetteken. Tagja a Katolikus Karitász, az Erdélyi Baráti Kör és a Baracsi Barátság Nyugdíjas Egyesületnek. Munkájának köszönhetően valósulhatott meg az uniós zászló, az új ministráns ruhák, a templom előtti térkövezés. Nemcsak pénzt gyűjtött, hanem a munkából is kivette részét! Gyűjtött a betlehemre, a tűzoltóknak, és minden évben aktívan részt vesz a katolikus egyház segélyakcióiban. Öt alkalommal rendezett kiállítást a Faluházban, ahol többek között bemutatta azt a falvédő gyűjteményt, amelyet Fejér megye néprajzának egyik legismertebb egyénisége, dr. Gelencsér József méltatott és különdíjjal jutalmazott.

Karaszi Lászlóné fontosnak tartja az értékek megőrzését, azok bemutatását. Kulturális, egészségügyi programok, vetélkedők állandó résztvevője, segítője. Előadások, túrák, értékőrző kirándulások szervezője. Kifogyhatatlan energiáját talán az jellemzi legjobban, hogy egy kirándulás alkalmával idős kora ellenére elsők között ért fel az 1800 méter magas Madarasi Hargitára. Személyében közösségét, faluját szerető, érte folytonosan tevékenykedő embert tisztelhet a falu közössége zárta a méltatást Várai Róbert polgármester.

- Nagyon meglepett az elismerés - árulta el Karaszi Lászlóné lapunknak a díj átadása után. - Amibe belefogtam, mindennek volt értelme. Hittem az emberekben, az összefogás teremtő erejében. Szüleimtől, nagyszüleimtől örökölt példát próbáltam átadni a mai közösségnek.

Így visszagondolva az elmúlt évekre - talán sikerrel.