Időutazás a múlt századba - XX. század elején használt technikát alkalmaz a dunaújvárosi fotós

Izgalmas munkának lehettünk részesei a dunaújvárosi városháza téren, ugyanis Kalmár Zoltán bemutatta hogyan is működik saját tervezésű fényképezőgépe. A kamera, amelyet ő maga is készített, a XX. század elején alkalmazott fotós technikával működik. Ezt annak idején vásári gyorsfényképnek vagy papír gyorsfényképnek hívták, amely az akkori műtermi technikát váltotta fel, mert lényegesen olcsóbb és gyorsabb is volt.

Kalmár Zoltán, aki már évek óta digitális fotózással foglalkozott, hozzájutott egy síkfilmes, régi Voitlander fényképezőgéphez. Zoltán első gondolata az volt, hogy az antik tárgy milyen szépen fog mutatni az otthonában, amikor azonban megérkezett a gép rögtön ki szerette volna próbálni. Sajnos az gyorsan ki is derült, hogy a filmanyaghoz, ami a használatához kell, még ma is elég drágán lehet csak hozzájutni. Ezért egy gazdaságosabb módszert talált ki és papírt tett film helyett a gépbe. Az ötlete sikeresnek bizonyult, ám mégis körülményes volt a síkfilmkazettákat mindig hazavinni és otthon előhívni. Elkezdett olyan kamerák után kutatni, amelyekben már benne van a fotólabor is, így már a helyszínen elő lehet a képeket hívni. Így ismerkedett meg az afgán box kamerákkal, amelyeket Afganisztánban a mai napig is használnak, és amelyek ötletén alapulva megtervezte végül saját kameráját is.

A felső képen Kalmár Zoltán és a modell, Sütő Ludmilla épp a már elkészült képek száradását várják. Az alsó képen pedig a cikk szerzőjét láthatjuk modellként a fotózás közben

A kamera elkészítése után kiderült, hogy gyakorlatban is kiválóan működik a gép. Zoltán film helyett fényérzékeny papírt használ hordozóanyagként, erre készül el a negatív. Ezután a fényképet ott helyben elő is hívja, tehát a kamera egyúttal a fotólabor is, és megszületik a pozitív is, a már kész kép. Ebben az esetben a pozitív képet visszafotózással, vagyis a negatív lefényképezésével sikerül elkapni. Amikor a visszafotózás után elkészült a pozitív kép, akkor következik vegyi eljárással az előhívás és a fixálás, majd a mosás és szárítás után át is lehet adni a képet a megrendelőnek.

Ez az eljárás nagyon népszerű volt annak idején, ugyanis azon kívül, hogy a műtermi technikáknál lényegesen olcsóbb anyagokkal dolgoztak, viszonylag rövid időn belül a megrendelő kezében is volt a kész kép. A kézzel készült fényképezőgéppel olyan jó minőségű fekete-fehér fotók készülnek, amelyek többszörös nagyítás után sem vesztenek a felbontásukból.

A felső képen Kalmár Zoltán és a modell, Sütő Ludmilla épp a már elkészült képek száradását várják. Az alsó képen pedig a cikk szerzőjét láthatjuk modellként a fotózás közben

Beszélgetésünk után Zoltán egy fotózás keretein belül be is mutatta hogyan is működik a fényképezőgépe. Modellként az az érzése támad az embernek, mintha egy időgéppel száz évet ugrott volna vissza a múltba.

Zoltán weboldalán, a www.darkbox.atw.hu-n a már elkészült képanyagokat is meg lehet tekinteni.

Afganisztán az egyik utolsó hely a Földön, ahol a fényképészek a mai napig egy egyszerű instant fényképezőt használnak, a kamra-e-faoree -t, a megélhetés céljával. A kézzel készített fa fényképező egyszerre fényképező és sötétkamra. A fa sötétkamrával ellátott géppel manapság is főleg igazolványképeket és portréfotókat szoktak készíteni, amelyek néhány perc alatt el is készülnek.