Párkapcsolati megfejtések - Igent mondani a legnehezebb

Megérteni, elfogadni, és elfogadtatni. Kondákor Zsófi és Jászberényi Gábor a Stúdió 13 előadásában

Nő: Legyen úgy, hogy most jössz meg, egy kicsit lihegsz, zavarban vagy, nem tudod, hogy sírni fogok vagy nevetni. Nem szeretsz így látni, inkább rám sem nézel, leülsz mellém, megkérdezed, mi a helyzet, és majd ahhoz tartod magad... - e szavakkal fogadja Kondákor Zsófi (a Nő) a betoppanni készülő Jászberényi Gábort (a Férfi) és elkezdődik a játék a szerelemmel Tellér Edina darabjában.

Az író a lélekjáték meghatározással élt az egyfelvonásos párkapcsolati barangolással kapcsolatban, amely talán legfontosabb kérdések körül matat: mikor mondunk igent, és mikor nemet és mit, miért mondunk?

Kilépünk-e saját magunk által szorgosan termelt terhek és az otthonról cipelt romok alól, vagy maradunk-e a már ismert nyomorú magányban.

A Nő menne is, nem is, fél is, akar is, de a múlt nem ereszti. A Férfi vinné, ölelné, szabadítaná, de a folyamatos őrlődés pont akkor morzsolja majd fel, amikor a Nő már menne. Vele és örökre.

A Stúdió 13 összművészeti alkotóközösség által színpadra vitt darab azokról a párkapcsolati sémákról beszél, amelyet napi szinten működtetünk. Hol viselhetőn, hol szerethetőn, hol borzasztón. Küzdés van, kaparás, a jutalom pedig a boldogság, vagy csak annak keserves kutatása: szeret, nem szeret... - végül mindig erre lyukadunk.

A darab a női lélek, a társkapcsolat olyan megmutatkozása, amely olyan problémákat tárgyal, feszeget, amelyekről nem szoktunk beszélni. Mi, férfiak, nem értjük, hogy mért csinálja ezt a csaj. Itt egy bizonyos aspektusból fény derül arra, hogy miket hordozhat egy nő magában. Természetesen egy nőnek is tanulságos. Mit ront el egy társkapcsolatban? Miért hozza be a jelenébe a múlt hibáit? Miért nem működik a kapcsolat? Ezzel a lánnyal csúnya dolgok történnek, hoz magával egy olyan múltat, amellyel nagyon nehéz életre kelni. Talál egy fiút, aki meg tudná törni a jeget, ám neki is van viszonya a világhoz - így vallott az előadásról annak rendezője Gerner Csaba, aki egyaránt vizsgálja a Nőt és a Férfit, pontosabban a Nőket és Férfiakat.

A Bartók közönségének már ismerős Jászberényi Gábor hatásosan hozza a klasszikusnak mondható férfitípusokat: hol halálra váró, utolsókat hörgő nagyapa, hol zaklató agresszív műfater, hol gyáva szerető, hol akartos ölelni vágyó férfi.

E Férfiak pedig körbeveszik a Nőt, Kondákor Zsófit, aki egyszerre fél ezektől e férfiaktól és egyszerre játszik is velük. Szép darab, jó darab, két tehetséges fiatal színésszel, külön öröm, hogy sok fiatal láthatta kettősüket kedden este a Bartók stúdiószínpadán. Sablonos zárás lesz Karinthy egyik agyonjáratott, de örökérvényűjével búcsúzni, de talán megéri:

Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába. A félelmetes kérdés csupán csak annyi, hogy bemegyünk-e, ott vagyunk-e abban a bizonyos szobában, és ott igent mondunk-e? Mert igent mondani és vállalni a legnehezebb, igazi lélekjáték.