Izraelben tengerszint alatt repültek - Pénteken landol Budapesten a Magnus Expedíció

Azonban mielőtt Egyiptomból elindultak volna, a Sakkara sivatag csodáit sem hagyták ki.

– Ez a terület a mai napig egy óriási titok. Már az odavezető út sem volt egyszerű, autentikus környezet, amely nélkülöz minden, a nagyvárosokra jellemző hivalkodást, csillogást. Az ember belekóstolhat a hamisítatlan arab miliőbe, itt az európai szem számára minden érdekes. A hőség számunkra szinte elviselhetetlen, de a helyiek három felsőben és „jégeralsóban” járnak. Bár a lépcsős piramisokhoz pálmafák között vezet az út, aztán egy hihetetlenül éles határvonal, vége a zöldnek, kezdődik a sivatag – mesélte Hankusz Kálmán.

Ezt követően a fiúk Cipruson keresztül érkeztek meg Izraelbe, a Szentföldre: – Természetesen egyszerűbb és gyorsabb lett volna közvetlenül Izraelbe repülni, ám ez lehetetlen, mert Egyiptom felől nem lehet átlépni a légteret. Csak Ciprus felől mehettünk. Ráadásul az idő is borzalmas volt, végig felhőben, rossz látási viszonyok mellett tettük meg az utat, mindössze a navigáció adott némi támpontot a sziget felé repülésben.

Izraelben a fogadtatás barátságos volt, magyarul beszélő segítő is fokozta a fiúk komfortérzetét, ám kisebb gond azért adódott

– Mivel Izraelben csak helyi pilótával lehet repülni, így Zoliék repülővel mentek Netanyába, engem pedig kocsival vittek oda – kezdte Hankusz Kálmán itteni kalandjaik mesélését. – Mi simábban értük el a kitűzött célt, Zoliéknak azonban kicsit nehezebben sikerült, egy hosszú leszállópályán nem okoz gondot a landolás, de a netanyai mindössze 700 méter. Az sem könnyített a dolgon, hogy az elején villanyvezeték van.

Kálmán és Zoltán Izraelben több meghívásnak is eleget tett, a fiúk felejthetetlen élményekkel gazdagodtak. – Gyakorlatilag körberepültük az országot, jártunk a Galileai-tenger partján, a Golán-fennsíkon, a Holt-tenger medencéje fölött. Utóbbi érdekessége, hogy a hegynek tűnő domborulatok tulajdonképpen a tengerfenék domborzata. A hegyek vonalában repültünk, a földtől mindössze 150-200 méter magasan, ám a műszer mínusz 100-300 métert mutatott! És a szerkezet nem hazudott, mert valóban a tengerszint alatt haladtunk. Ennek tudatában még érdekesebb volt a repülés.

A Holt-tengernél is repültek, a hegynek látszó kiemelkedés a tengerfenék domborulata (Fotó: Magnus Expedíció)

Fellegvándoraink a tel-avivi magyar nagykövetségre is hivatalosak voltak, Magyarország izraeli nagykövete, Nagy Andor fogadta őket.

Hankusz Kálmán (b), Nagy Andor nagykövet és Földi Zoltán (Fotó: Magnus Expedíció)

– Kisebb közönségünk lett ott hirtelen, élménybeszámolót tartottunk az expedíció eddig megtett szakaszairól, de a következő nap sem unatkoztunk, egy-egy nyitott géppel végigrepülhettük a tengerpart legszebb részeit, érintve Caesareat is. Húsvét előtt pedig egy helyi farmer hívott meg minket magához, ahol virágzó narancsültetvényekben gyönyörködtünk, de megkóstoltuk az általunk szedett grapefruitot is. Érdekes, hogy itt édes, nem keserű, de ettünk olyan gyümölcsöket is, melyeknek a nevét sem tudom. A családi asztalhoz is meghívást kaptunk, a vacsorát együtt költöttük el. Nagy élmény volt betekintést nyerni az izraeli mindennapokba, megismerkedni a szokásokkal.

A politika közbeszólt

A kalandorok ugyanazt az utat járták volna végig, amelyet elődeik 1933-ban. Akkor Bánhidi Antal és Bisits Tibor a Gerle13-al először teljesítette a távot. Azonban a diplomácia bonyolultabb, mint nyolcvankét éve, ráadásul vannak veszélyes övezetek amelyek nem a legbiztonságosabbak, így bizonyos országokat ki kellett hagyniuk.