Jövőre minden lehetőség a pecások kezében lesz: s a gond is...

A nyárra várható a halgazdasági haszonbérleti joggal kapcsolatos pályázatok kiírása: azaz még ebben az évben eldőlhet, hogy az egyes természetes vizek különböző szakaszainak kezelése kiknek a kezébe kerül. Ahogyan arról már régóta írunk, a Duna város melletti szakasza mentén működő horgászegyesületek évek óta készülnek megpályázni ezt a jogot. Reméljük, sikeresek lesznek!

Gecse Béla budapesti sporthorgász egy versenyen az újvárosi öbölben. Övék lesz a víz... (Fotó: Zsedrovits Enikő)

Már három éve, hogy a Duna menti horgászegyesületek közül több is összefogott egy stratégiai cél érdekében. Nevezetesen: hogy a Duna Nagytéténytől Baracsig terjedő, 67 kilométeres szakaszát a saját kezelésükbe vegyék, és igazi horgászparadicsomot alakítsanak ki az erre minden szempontból alkalmas vidéken. Valljuk be: akkoriban, 2012-ben talán még a szenvedélyes horgászok közül sem sokan remélték, hogy ebből valóban lehet valami.

Azért megtették, ami tőlük tellett: az adonyi, a kulcsi, a rácalmási, a dunaújvárosi horgászok egyesültek a Velencei-tavi egyesülettel, és így összesen tizennégyezer tagú szövetséget hoztak létre Siklósi Béla elnökletével.

Siklósi Béla egyesületi elnök

Ez már komoly tömegbázist jelentett. Ráadásul időközben a hivatalos álláspont is úgy alakult, hogy ma már elmondhatjuk: akár sikeres is lehet a horgászok törekvése!

Hiszen 2013-ban életbe lépett az a törvény, ami a horgászoknak biztosít elsőbbséget a természetes vizeken a halászokkal szemben. Hamarosan (a tervek szerint jövő kedden) az országgyűlés elé kerülhet az a törvénymódosító indítvány, amely szerint megtiltják a természetesen vizeken a kereskedelmi célú halászatot. Ezzel talán az utolsó akadály is elhárul az elől, hogy a természetes vizek a horgászok kezelésébe kerüljenek.

No, és ki gondolta volna még akár csak 2012-ben is, hogy a rácalmási Sirály Horgászegyesület szerény tanyáján olyan munkamegbeszélést szerveznek, amelyen nem csak a Velencei-tavi és Dunamenti Horgászegyesületek Szövetségének képviselői, hanem dr. Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgászszövetség elnöke is részt vesz. Dr. Urbányi Bélával, a Szent István Egyetem halgazdálkodási tanszékének vezetőjével egyetemben – aki munkatársaival együtt várhatóan megírja majd a dunamentiek pályázatát erre a 67 kilométeres horgászvízre...

Dr. Szűcs Lajos MOHOSZ-elnök

Szűcs Lajos MOHOSZ-elnök többek között elmondta tegnap Rácalmáson azt is, hogy a Balatonon és teljes vízgyűjtő területén megtiltják invazív (nem őshonos) halfajok tenyésztését, és komolyan foglalkozni kívánnak a kormoránok jelentette problémával is. Utóbbi halászmadárfajt nem csak gyéríteni szeretnék, hanem fészkelőhelyét is ritkítanák, hiszen évente kétezer mázsa hal kipusztításáért felelős ez a madár, ami tömegesen fészkel a Duna mentén is.

Őshonos halakat azonban ezután is vásárolhatunk, ehetünk: ezeket túlnyomó részben eddig is halgazdaságokból vásároltuk. A most kialakulóhoz hasonló horgászjogok vannak már Csehországban is. Halászokra viszont ezután is szükségünk lesz.

A halászat sem szűnik meg ezután

Halászokra ezután is szükség lesz, jelentette ki a MOHOSZ elnöke, és rögtön indokolta is: a halászoknál van az a szakértelem, ami nélkülözhetetlen a halállomány megőrzéséhez, sőt, növeléséhez. Továbbá szükség lesz szelektáló halászatra is, és „ha majd púposak lesznek a vizek a halaktól”, akkor ellenőrzött halászat is lehetséges lesz.

Ma mintegy 160 halász van az országban, akik természetes vizekben keresik a kenyerüket – sok kiegészítés mellett.