Hírek

2015.01.20. 17:30

Mi történne, ha ezreket veszélyeztető tűz ütne ki a városban?

Dunaújváros - Vajon mi történne, ha olyan tűz törne ki a városban vagy a környékén, ami ezreket veszélyeztetne?

Pekarek János

Interjúnk Végh Ferenc tűzoltó alezredessel, a dunaújvárosi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjével készült. Abból az alkalomból, hogy nagy tűz tört ki január 5-én, hétfőn délelőtt a Papírgyári úton, egy műanyag-feldolgozó vállalkozás telephelyén. Ijesztően fekete füstfelhő keletkezett a műanyagok égése során: szerencsére ezt a felhőt dél-délkelet felé sodorta a szél. Ahogyan lapunkban is beszámoltunk róla: a katasztrófavédelem két mobil mérőlabort is kiküldött a tűz miatt, egyet a helyszínre, egyet a Bács-Kiskun megyei oldalra. Ezek a laborok azonban egyik helyen sem mértek az emberi egészségre veszélyes károsanyag-koncentrációt.

Végh Ferenc tűzoltó alezredes, a dunaújvárosi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője. Fotó: Ady Géza

– Mi történik, ha nincs szerencsénk és a szél a város fölé hozza a füstfelhőt?

– Nem kellett volna rögtönöznünk! Amellett, hogy minden tűzoltásnál és más beavatkozásnál a katasztrófavédelmi műveleti szabályzat előírásai alapján végezzük a munkánkat, esetleges városi méretű katasztrófahelyzetekre is vannak részletesen kidolgozott, konkrét tervek. Ilyen Dunaújváros Megyei Jogú Város Veszélyelhárítási Terve, amelyben a terv készítői kidolgozták, hogyan lehet csökkenteni a városban bekövetkezett veszélyeket, illetve azok hatásait, s eközben milyen eljárásrendet kell követni a lakosság védelme érdekében. Ezen kívül, mivel a városban négy, felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem van, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kidolgoztuk DMJV Külső Védelmi Tervét is, a veszélyeztető hatásokról, azok kezeléséről.

– Ezek páncélszekrényekben heverő, poros papírkötegek, vagy van gyakorlati, aktuális, begyakorolt részük is?

Félelmetes, fekete füsttel járó tűz tört ki január 5-én a Papírgyári úton, egy elektronikus hulladékot feldolgozó cég telephelyén
Fotó: A. G
.

– Rendszeresen aktualizáljuk ezeket a terveket. Nem csak az adatbázisokat, hanem minden évben gyakorlatokat is rendezünk ezek alapján, különböző veszélyhelyzeteket feltételezve. Évente részleges, háromévente teljes gyakorlatokról van szó. Vagyis az évenkénti, egyes részterületeket érintő gyakorlatok után háromévenként az egész terv kivitelezését is átvesszük a társszervekkel: a rendőrséggel, a mentőkkel, a polgármesteri hivatallal, szolgáltatókkal, üzemekkel együtt.

– Mi történt volna, ha az a bizonyos, igen ronda füstfelleg a város fölé érkezik?

– Előbb szögezzük le, hogy abban a tűzben, mint a legtöbb műanyag égésekor, természetesen keletkeztek mérgező gázok és gőzök. Viszont ezek koncentrációja, összpontosulása nem érte el az emberi egészségre veszélyes mértéket! Sokszor már a tűz helyszínéül szolgáló telephely kapujában sem. Tehát valóban inkább ronda volt a füstfelhő, mintsem veszélyes. A kérdésre válaszolva: a tűzjelzés után a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító központja kiadta a riasztást, meghatározta, milyen fokozatú tűzről van szó, milyen erőkkel kell kivonulni a káresethez. Kettes fokozattal kezdődött a riasztás, ezt később hármas kiemelt fokozatra emelték, miután kiderült, hogy a mi erőink nem lesznek elegendők a tűz gyors megfékezéséhez. A kivonulás és a felderítés után meghatároztuk a tűzoltás módját és taktikáját. Ha a füstöt a város felé hozta volna a szél, a szintén riasztott környezetvédelmi mobil laborok bejönnek a városba, hogy a füst lecsapódási körzetében mérjenek. Ha az adatok az egészségügyi határértéket meghaladó károsanyag-koncentrációt mutatnak, akkor először is riasztjuk és tájékoztatjuk a lakosságot a követendő magatartási szabályokról. Részben a sajtó, elsősorban a televízió, a rádió, az internet útján, részben a városban működő és havonta ellenőrzött, karbantartott lakossági riasztó és tájékoztató rendszer segítségével. Harminchárom ilyen eszköz van a város területén. A vasműben is létezik egy mérő-(monitoring) rendszer, ipari katasztrófa esetére készülve, egy belső és egy külső körben is. Azaz a legveszélyesebb üzemek körül, illetve a vasmű kerítése mentén, sőt, három kontrollpont van a város területén is. A konkrét adatok alapján lehet eldönteni, hogy szükség van-e védelmi intézkedésre, illetve milyen intézkedésre van szükség?

– Melyek a lehetséges, begyakorolt eljárások?

– Az első az úgynevezett helyi védelem, amikor mindenki otthon marad, elzárkózik és várja a káresemény felszámolását. A másik a távolsági védelem, amelynek során a veszélytől érintett területen lévőket kimenekítik a veszélyzónából. Mivel Dunaújváros elég nagyváros, ez az esetek túlnyomó többségében azt jelenti, hogy elég egy másik városrészbe vinni a veszélytől fenyegetett embereket. Vannak előre kijelölt, rendszeresen ellenőrzött befogadó helyek, ahol elhelyezésről, ellátásról, orvosi felügyeletről is gondoskodunk. Azokon a munkahelyeken, ahol mindenképpen maradniuk kell a leállíthatatlan munkafolyamatokra felügyelő embereknek, mint például a vasműben, a kohók mellett, ott a dolgozóknak az üzem biztosítja a veszély jellegének megfelelő egyéni védőfelszerelésekkel.

– Előfordulhat olyan veszélyhelyzet, amikor az egész várost ki kell üríteni?

– Természetesen ez is lehetséges, de nagyon nagy katasztrófának kellene ehhez bekövetkezni... A környező falvakban, városokban egyébként még ebben a helyzetben is terv szerint el tudnánk helyezni azokat az embereket, akik nem a rokonaikhoz, ismerőseikhez települnének ki. Ehhez a tömegközlekedés járműveit is bevonnánk. Mindenesetre leszögezhetjük, hogy az említett tűzeset meg sem közelítette ezt a veszélyességi fokozatot!

– Ki vagy kik irányítanák ilyen mértékű, vagy akár kisebb veszély esetén a védekezést a városban?

– Amíg az Alaptörvényben meghatározott vészhelyzetet ki nem hirdetik, addig a polgármesteré az irányítás joga és felelőssége. A veszélyhelyzet kihirdetése után a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója által kijelölt tiszt veszi át a polgármestertől a védekezés irányítását.

Valamicskét készülnünk sem árthat

Sokan a civilek közül gondolni sem szeretünk arra, hogy mi lenne, ha... Szerencsére nincs is szükség erre, mivel vannak, akiknek ez a szakmájuk, sőt: a hivatásuk. Nekik kell végiggondolni minden eshetőséget, a legelkeserítőbbeket, a legveszélyesebbeket is. S nekik kell eldönteni, hogy ezekben az esetekben mi lenne, mi lehet a legjobb megoldás – a legrosszabb körülményekhez képest is.

Az természetesen nem árt, ha mi, civilek is tisztában vagyunk néhány alapdologgal. Például azzal, hogy jó hallgatnunk a szakemberekre. S valamicskét készülni sem árthat. Jó, ha irataink, pénzünk, gyógyszereink egy helyen vannak, s tudjuk is, hogy hol...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!