A dunaújvárosi kikötő holdbéli tájjá változott...

Az öböl nagy része kiszáradt. Nem iszapos: száraz!
Fotó: Ady Géza

Ott, ahol képünk csütörtök délelőtti elkészültekor ez a rokonszenves család (apuka és két gyereke) állt, ott általában víz van a dunaújvárosi kikötő öblében. Most már nem, hogy iszap, hanem a kép tanúsága szerint is szilárd, ember(eke)t megbíró, megszikkadt talaj van.

Ennyit a mostani kánikuláról, de elmehetnénk akár az éghajlatváltozásig is. Akár azt is felemlíthetnénk, hogy az elmúlt évtizedek tizenöt legmelegebb nyarából tizenhárom erre az évszázadra, a kétezres évekre esett. Vagy azt, hogy mezőgazdászok konferencia-sorozatot szerveznek a „megváltozott éghajlati viszonyok” közötti gazdálkodásról, kevésbé udvariasan fogalmazva: a félsivatagos körülmények közötti növénytermesztésről.

És most, nem máskor: most tessék feltenni azt a kérdést, hogy valóban várható-e klímaváltozás?

Nem. Nem várható. Itt van. Az idén nyári kánikula hetedik hetében. Is.

Szabó Gyula, az ISD Dunaferr Zrt. kikötőjének vezetője tegnap délutáni kérdésünkre (hogyan tud dolgozni a kikötő ilyen viszonyok között?) azt válaszolta: nagyon visszafogottan képesek feladataik teljesítésére. Mégpedig nem elsősorban a kikötői öböl állapota miatt (a hajózó csatorna működik), hanem azért, mert a Dunaújvárosba címzett hajóvonták csak könnyített teherrel tudnak áthajózni a főmeder gázlóin. Amelyek közül is a dunaföldvári (általunk is jól ismert) gázló van a leginkább akadályozó hatással a hajózásra.

Egyébként ha a dunaújvárosi főmederi vízmérce 0 centiméteren áll, akkor az öböl hajózási részén általában 2,5 méteres a vízmélység, mondta Szabó Gyula. Most (mínusz 11 centinél) úgy 2,40 méteres a víz a daruk előtt.

A többit meg látjuk. Ne akarjanak csónakból horgászni az öbölben. Legfeljebb olyan fotókat készíthetnek, mint mi. Unokáiknak: ni, milyen magas volt a víz régen...