Hírek

2016.02.28. 17:19

Kisvizek ősszel, árvizek nyár elején - A Duna merev irányváltozások mentén folyik

Dunaújváros - Intercisa és Pentele létrejöttében és életében a Duna alapvető fontossággal bírt, miként a Duna menti vasmű telephelyének kiválasztásánál a folyóból nyerhető ipari víz, valamint a nagy mennyiségű nyersanyag szállítására alkalmas olcsó vízi út meghatározó volt.

Szente Tünde

Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Dunaújváros földrajza kötet szerzői a Duna itteni szakaszát kellő részletességgel ismertetik.

A DUNA MEDRÉNEK JELLEMZŐI

A folyam az 1982,3 folyam-kilométeres szelvényben, a Rácalmás alatti Alsó-szigetnél éri el a város határát, és az 1572,5 folyam-kilométernél, a dunavecsei hajóállomásnál hagyja el azt. A város számára természetesen nemcsak ez a 10 kilométeres szakasz jelenti a Dunát. Ami a Dunaújváros környéki Duna medermorfológiai (mederalaktani - a szerk.) jellegére, életjelenségeire és a gazdasági életben betöltött szerepére jellemző, az általában véve érvényes az egész Ercsi - Paks közötti szakaszára is.

A kikötő öble mindig is népszerű horgászhelynek számított

Jellemző a dunaújvárosi Dunára, hogy aszimmetrikus partok között homokos-kavicsos mederben, helyenként zátonyokat építve - feltehetően szerkezeti okok miatt -, merev irányváltozások mentén folyik. A Duna a jobb part 50-60 m magas meredek löszfalait mai medrének nyugat felé tolódása során folyóvízi erózióval alakította ki. A meder állandó nyugati irányú eltolódását a Föld forgásának kitérítő hatására vezetik vissza.

Mivel a meder aljzatát változatos összetételben homokos-kavicsos üledék béleli, ez sajátosan hat vissza a meder morfológiájára. Ellenállóbb kavicsos padok felett kiszélesedik a meder, s ott a folyam természetesen sekélyebb is. Ahol pedig lazább a mederanyag, ott keskenyebb és mélyebb a mederszelvény. Dunaújvárosnál a középvízi víztükör-szélesség elég szabályosan 480 méter körül alakul ki.

Baráti társaságok, kirándulócsoportok gyönyörködnek a szépen kialakított magaspartban. Fotó: Archív

A tárgyalt folyamszakaszon a mederfenék hossz-szelvényében, a sodorvonal mentén ismétlődően jelentkeznek hirtelen kimélyülések, „mederkottyanók". Ezek 5-8 méterrel mélyülnek az átlagos mederfenék szintje alá. Helyüket árvízkor változtatják, a folyásirányban lassan vándorolnak.

A FOLYAM VÍZJÁRÁSA

A folyam a jelzett szakaszon az azonos mennyiségű vízhozamokat is eltérő vízállások mellett vezeti le, mert az egyes mederszelvények vízemésztése is különböző. Az egyes vízjárás-szélsőségeket természetesen nem az Ercsi-Paks közötti szakasz vízgyűjtőjének minimális gyarapodása befolyásolja, még kevésbé az innen érkező jelentéktelen vízhozam-gyarapodás, hanem a távoli felső-dunai nagy esésű és bő lefolyású mellékfolyók, amelyek a Duna vízállás- és vízhozam-változásait a magyarországi szakaszon is eleve meghatározzák.

A kisvizek rekordjának 1947 száraz ősze volt a kiváltója, amely alól csak az adonyi vízmérce adata kivétel, ahol 1953 decemberében mérték a legalacsonyabb vízállást. A rendkívüli árvizek időpontja valamennyi állomásunknál 1965. június 18. volt, amit ezen a szakaszon nagyvízi rekordnak minősíthetünk. A kisvizek szokásos időszaka tehát az ősz, amikorra a téli és a kora nyári csapadék vizeit tározó tér már kimerült, s az őszi esők megkésnek, vagy esetleg el is maradnak.

Kellemes időtöltés csatangolni a parti köveken

A tartós magas árvizek időszaka pedig a kora nyár, amikor a vízgyűjtő alacsonyabb területének rendkívüli csapadékából keletkező szokatlanul nagy lefolyási hányadot a magashegyi területek hóolvadása is gyarapítja. A valóságban a folyamnak természetesen minden hónapban lehetnek kis- és árvizei, de már sokkal mérsékeltebb értékkel, mint az arra alkalmasabb évszakokban.

A jeges árvizeknek ma is gyakori jelentkezési helye ez a folyamszakasz. Az utóbbi évtizedekben 1940-ben, 1941-ben és 1956-ban fordult elő torlódásos jéglevonulás és azzal kapcsolatos igen magas vízállás. Kilométerekre terjedő jégtorlaszok képződtek a Dunaföldvár-Paks közötti szakaszon 1956-ban.

AZ 1956-OS ÁRVÍZ

„Szociális gondjainkat időnként elemi csapások is súlyosbították. Az egyik ilyen az 1956-os földrengés utáni dunai árvíz volt, mely - noha a város magasan, a Duna szintje felett mintegy 40-50 méterre fekszik - kisebb-nagyobb gondokat okozott. A legnagyobb baj a város csápos kútjainál, a Szalki- szigeten jelentkezett.

A Duna vízállása 10 méterre emelkedett. A csápos kutak gépi berendezését körülvette az árvíz, és ezzel a gépeket az elöntés veszélye fenyegette. Már csak centimétereken múlott, hogy a katasztrófa be nem következett. Beniczki József, a vízmű igazgatója, Babovszki József főmérnök és munkatársai hősi küzdelmet folytattak ez ellen. Homokzsákokkal és védőfallal védekeztek. Ha ugyanis elönti a víz a kutakat, a város ivóvíz-szolgáltatása megszűnt volna. Szerencsére a honvédségnek sikerült a dunaföldvári hídnál keletkezett jégtábla-dugót felrobbantania, megindult a rohamos apadás, s elmúlt a veszély, ami sokaknak nem egy álmatlan éjszakát okozott.

Míg a veszély fennállt, a víz rohamos emelkedése oly nagy volt, hogy a - akkor még épülőfélben lévő - halászcsárda mennyezetéig ért, de elöntötte már az ár az óvárosi Fő utcának az iskola előtti, mélyebben fekvő részeit is. Víz alá került a Schalbert-sziget is, amelyen akkoriban a Kertészeti Vállalat gazdálkodott. Elöntötte a víz a Szalki-szigetet is. Ebből volt annyi hasznunk, hogy az itt levő barakkokból néhány barakklakó elmenekült, ezáltal több barakkot itt is lebontottunk." - részlet Tapolczai Jenő: Egy elnök naplója című visszaemlékezéséből.

A VÍZMINŐSÉG VÁLTOZÁSAI

Részben a felszíni erózióval függ össze, de többnyire a társadalom fokozódó szennyvíztermelésének hatása, hogy a Duna vízminősége negatív tendenciájú változás alatt áll. Ebből a szempontból vizsgált szakaszunk viszonylag még kedvező állapotban van, mert a budapesti agglomeráció intenzíven szennyező hatása Ercsi tájáig a folyó öntisztulása következtében jelentősen csökken. Adony alatt az oxigénfogyasztás tekintetében az addig szennyezett folyó elfogadható minősítésűvé tisztul. Ugyanezt tapasztaljuk az ötnapos biokémiai oxigénigény szempontjából is. De abban már Dunaújváros ipartelepeinek negatív hatása nyilvánul meg, hogy ezek a minőségi mutatók a város alatt ismét kedvezőtlenebbek lesznek. (Forrás: Dunaújváros földrajza, szerk.: Ádám László - Boros Ferenc, Akadémiai Kiadó, Bp. 1979)

Címkék#Duna#folyó

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!