Kitekintő: hatvanöt évvel ezelőtt

2016. január 04., 05:58 szerző: Szente Tünde
hozzászólás
Dunaújváros - Aczél Endre „ACÉL-SODRONY - Ötvenes évek I.” című kötete fogódzókat kínál mai világunk megértéséhez. Sorozatunk legújabb részéhez városunk építésének kezdeti éve, vagyis 1950 történéseiből válogattunk.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

- 1950. január 20-án a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja, a Szabad Nép dicshimnuszt közölt abból az alkalomból, hogy ötesztendős lett az Államvédelmi Hatóság (ÁVH).

- 1950. január 1-jén megszületett Nagy-Budapest: a peremvárosokat és -községeket egyesítették a fővárossal, miáltal a kerületek száma tizennégyről huszonkettőre nőtt, az összlakosság pedig 1,6 millió főre. Az új megyerendszerben a kormány huszonötről tizenkilencre csökkentette a megyék számát.

- 1950. január 31-én Harry Truman, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy kifejlesztik a hidrogénbombát, az első termonukleáris fegyvert. Pár hónappal korábban robbantották fel a szovjetek az első atombombájukat, ami arra indította az amerikai katonai vezetőket - és az atomfizikusok egy részét is -, hogy kivegyék a molyzsákból az atombombánál sokszorta pusztítóbb hatású fegyvernek amazzal körülbelül egyidős ötletét. A fegyver egyébként a magyar származású Teller Ede „szenvedélye” volt, aki - egy lengyel születésű matematikus, Stanislaw Ulam társaságában - a hidrogénbomba tudományos megalapozásában is hervadhatatlan, egyéni érdemeket szerzett. Az atombombával azért „siettek” az amerikaiak, hogy megelőzzék a náci Németországot, a hidrogénnel meg azért, hogy megelőzzék a Szovjetuniót.

- Az első ötéves terv a nehézipar szovjet típusú fejlesztésének bűvöletében fogant. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy „a vas és acél országa” a könnyűipar, a fogyasztási javak, de leginkább a mezőgazdasági beruházások rovására kezdett épülni. A költségvetésből a mezőgazdaságnak és a közlekedésnek együttesen is csak az iparfejlesztésre szánt összeg fele jutott, míg az iparfejlesztésből kétharmadot vitt el a nehézipar. Ebből adódóan hiányozni kezdtek az élelmiszerek, iparcikkek a pultokról, polcokról, és megfontolás tárgya lett (1951-ben meg is valósult) az 1949-ben felszámolt jegyrendszer újbóli bevezetése. A hidegháborús hisztériát - amely nálunk a „Tito-szomszédságból” is táplálkozott - és ebből következően az iparfejlesztés erőltetését fölerősítette a harmadik világháborútól (atomháborútól) való félelem, fűszerezve a koreai háború élményével. Magyarország hadi kiadásai lassan elérték a nemzeti jövedelem 25 százalékát (!): ez lényegesen több volt, mint a háborúzó Horthy-Magyarországé. A tervelőirányzatokat és a menet közben felmerülő pluszkiadásokat (hadseregfejlesztés) közvetlen és közvetett adókból nem lehetett finanszírozni. Ezért a Rákosi-rendszer már 1949-ben sajátos állampapírok, úgynevezett tervkölcsön kibocsátásához folyamodott, amely 1950-től átalakult „békekölcsönné”, és jegyzése kötelezővé vált. A dolgozóknak egyhavi fizetésüket illett felajánlani, melynek havi részleteit a munkáltató azonmód levonta és át is utalta az Országos Takarékpénztárnak. Ha nem tette, az OTP behajtást kezdeményezett.

Gyerekek az épülő Szálinvárosban játszanak az építkezéshez összehordott homokkupacokon

- Az ország szovjetizálásának egyik legékesebb illusztrációja volt a „szocialista munkaverseny” intézménynek honosítása, melyről a párt központi vezetősége már 1950. január 20-án határozatot hozott.

- 1950 márciusában a semleges Svédország fővárosában - nem utolsó sorban az amerikai hidrogénbomba kifejlesztésének hírére - összeült a Béke Híveinek Világkongresszusa. A nagyszabású, nyilvánvalóan szovjet ihletésű és szervezésű tanácskozás határozatban követelte valamennyi nukleáris fegyver betiltását, e tilalom szigorú nemzetközi ellenőrzését, továbbá annak az országnak háborús bűnössé nyilvánítását, mely elsőként vetne be atomfegyvert bármely más ország ellen. Ekkor vált közismertté a kissé paradox fogalom, a „békeharc”, noha a stockholmi felhívás nem harcot kért, csak aláírást.

*

Kultúra

- 1950-ben mutatták be az első színes magyar filmet, a Fazekas Mihály 19. századi elbeszéléséből készült Lúdas Matyit. Az időközben teljesen államosított filmgyártásnak ez volt az első „szuperprodukciója”, költségvetése meghaladta az akkor nagyon nagy pénznek számító egymillió forintot.

- Az Egyesült Államokban két, komoly feltűnést keltő könyv jelent meg ez évben, közülük az egyik (John Hersey A fal című műve) soha, a másik (Hamingwayé, A folyón át a fák közé) pedig közel évtizedes késéssel talált csak magának kiadót Magyarországon.

- Az 1950. júniusi könyvnapra jelent meg Déry Tibor nagy izgalommal várt új regényének, a Feleletnek az I. kötete.

*

Sport

- 1950 olyan éve volt a magyar futballnak, amilyent sem addig, sem azóta nem jegyeztek fel a sportág hazai történetében: 365 nap leforgása alatt kétszer nyertek bajnokságot Puskásék!

- 1950 májusa és szeptembere között rendezték meg az első Forma-1 világbajnokságot. Három versenyt nyert az olasz Giuseppe Farina, hármat az argentin Juan Manuel Fangio. Mindketten egy Alfa Romeo 158-as „nyergében” ültek.

- Soha olyan sikeres jeges Európa-bajnokságot - legalábbis magyar szempontból - nem bonyolítottak le, mint amilyen az 1950-es oslói volt. Király Ede megnyerte a férfi egyénit, a Nagy testvérpár (László és Mariann) a párost.

Szente Tünde

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások