Kodály Zoltán visszatérő vendégünk volt

Hangverseny előtt sétát tett a Mester a városban az 1965. május 19-i látogatásakor

Ez a hangverseny nem csupán Sztálinváros nyilvánossága előtt hangzott el. Megjelentek a magyar zenei élet legnagyobb művészei, köztük a magyar zene akkor élő legnagyobb képviselője, Kodály Zoltán is. A sikeres hangverseny után Kodály Zoltán elbeszélgetett a kórus tagjaival, további jó munkát kívánva az 1954. március 28-ai sikeres kezdés után. (Sztálin Vasmű Építője, 1954. március 30.)

Tóth Lászlóné (Pataki Emma) tanyasi (egy tantermes) tanító néniből lett a Móricz Zsigmond Általános Iskola igazgatónője, és városszerte kedvelt Emmuska. Emmuska nagy napja 1965. május 19-én jött el, amikor is az első ének-zenei osztály ballagása alkalmából Kodály Zoltánt személyesen fogadhatta és üdvözölhette az iskolában. Nagyon izgult, de a fogadás jól sikerült - olvasható a Mi, DUNAÚJVÁROSIAK, 157 portré a Facebook-ról, Miskolczi Miklós szerkesztésében, kiadásában 2015 végén megjelent gyűjteményes kötetben.

SZERESSÉTEK MEG A ZENÉT!

Kodály Zoltán ezen a napon meghallgatott egy énekórát a 6.a osztályban. Vörös János tanár úr és lelkes növendékei igyekeztek tudásuk legjavát nyújtani, hogy kellemes perceket szerezzenek a Mesternek és kivívják a legnagyobb elismerést - a kedves vendég dicséretét.

Az óra előtti beéneklés után máris megszólalt Kodály:

- Hogyha így haladnak ezek a gyerekek, nem győzök elég nehezet írni nekik.

Óra végén pedig e szavakkal fordult a gyerekekhez: - Szeressétek meg a zenét, hiszen folyékonyan kottát olvasni kevés. A jó zenét kell megismerni és megszeretni. Akiben nincs zene, az nem egész ember, csak töredék-ember.

Majd a felnőttekhez fordult: - Ez a legfontosabb. Zeneszerető embereket nevelni, nemcsak muzsikusokat. E történetre a Móricz Zsigmond Általános Iskola Jubileumi évkönyvében talál rá a figyelmes olvasó (Ötven év, 1954-2004). Ugyaninnen megtudjuk, hogy a Bartók Béla Művelődési Házban rendezett hangversenyen Palestrina, Lassus, Vivaldi dallamai mellett felcsendültek gyermekhangokon a nagy magyar zeneszerzők: Batók Béla és Kodály Zoltán, a nagy páros kórusművei is. Csodálatos élményt jelentett a 4-8. osztályosokból álló kórus előadásában Kodály Pünkösdölő című műve. Felemelő és felejthetetlen nap volt ez. A tanév utolsó napján virágillat járta be az osztálytermeket. Ebben az évben végzett az első zeneis osztály, s mondott búcsút az iskolának.

Esztétikai élmény születése

Bejegyzés az iskola vendégkönyvébe: Kodály Zoltán 1965. május 19-én örömmel látta az iskola fejlődését, előre látja szép jövőjét. Dunaújváros gyermekei! Teremtsétek meg a helyi hagyományokat, hadd mondják egyszer rólatok: Kivívta a dunaújvárosi nevet. (Aláírás:) Kodály Zoltán . Az Info Dunaújváros 2015. márciusi számában az iskola legutóbbi jubileumára jelent meg a fenti részlet. A cikkben a következőt írják magukról: Kodály Zoltán elképzelései alapján kezdődött el a munka, és büszkék vagyunk arra, hogy az eltelt 60 év eredményei igazolják Kodály Zoltán biztató szavait. Arra törekszünk, hogy az esztétikai érték befogadására képes, szelektálni tudó, ízléssel rendelkező fiatalokat neveljünk, akik a többi művészeti- és tudományág területén is biztosan mozognak, önálló alkotásra képesek. A Kodály-módszer alkalmazása, amely a magyar népi kultúrán alapszik, az emberi érzelmek kifejezése. Interpretálása örök értékű művek által, annak átélése, az esztétikai élmény megszületése a nevelés, a személyiségformálás legfontosabb eszközei iskolánkban. Ezért kiemelt szerepe van a művészeti munkának: öt kórusunk városi, országos és külföldi fesztiválok, rendezvények állandó fellépői. Alsó tagozaton az órarendbe épülő, rendszeres néptánc oktatás folyik, a kicsik és a felsős néptáncosok emlékezetes műsorokkal örvendeztetik meg a közönséget.

A Tóth Lászlónét, majd Fauszt Ferencet követő Jankó Árpád iskolaigazgató a hogy itt is legyen muzsika - Fejezetek Dunaújváros zenei életéből, 2002-ben kiadott könyvben ekként emlékezik: A komplex zenei nevelés, a Kodály-módszer gyakorlati tapasztalatainak kézzelfogható közelsége ekkor számtalan vendégcsoportot vonzott az intézménybe. Külföldi pedagógusok látogatták az órákat, s elragadtatással nyilatkoztak a gyerekek produkciója hallatán. Kodály Zoltán özvegye 1974. május 10-én látogatott el az iskolába.

Kodály Zoltán

A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán és a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakán végezte tanulmányait. 1906-ban bölcsészdoktori fokozatot szerzett. 1905-ben megkezdett népzenegyűjtő munkája során ismerkedett meg Bartók Bélával. Berlini és párizsi tanulmányút után a Zeneakadémia tanára. A Nyugatban és a Pesti Naplóban főként népzenei írásai jelentek meg. Hazai és külföldi siker követte a Psalmus Hungaricus és a Székelyfonó bemutatóját. A Galántai táncok, a Fölszállott a páva és a Concerto megbízásokból készült. 1948-ban megalakította a Magyar Népzene Tára szerkesztőségét. Az MTA elnöke (1946-49). Zeneszerzői életműve több évszázados európai műzenei és a magyarság népzenei hagyományában gyökerezik. Tudományos munkájának köszönhető a magyar népzene értékeinek feltárása, feldolgozása és publikálása. A magyar kóruskultúrában új korszakot teremtett. A zenei nevelés érdekében kifejtett sokoldalú munkássága világszerte Kodály-módszerként vált ismertté. Kossuth-díjas (1948, 1952, 1957) (Forrás: Magyar Nagylexikon)